2012. november 30., péntek

Nagy örömöt hirdetek - Bevezetés


Mit szeretne Jézus erre a Karácsonyra?
„Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.” Jn 17,24
Mit szeretne Jézus Karácsonyra?
A választ megtaláljuk imádságaiban. Mit kér Istentől? Leghosszabb imádságát a János 17-ben olvassuk. Vágyai csúcspontja a 24. versben van.
A világ összes érdemtelen bűnöse között ott vannak azok, akiket Isten „Jézusnak adott”. Ők azok, akiket Isten a Fiúhoz vonzott (Jn 6,44; 65). Ezek a keresztények – emberek, akik „befogadták” Jézust, mint keresztre feszített és feltámadt Megváltójukat, Urukat, életük Kincsét (Jn 1,12; 3,17; 6,35; 10,11.17-18; 20,28). Jézus azt kéri, azt szeretné, ha ők vele lennének.
Egyesek azt mondják, hogy Isten azért teremtette az embert, mert magányos volt. „Isten megteremtett minket, hogy vele legyünk” – mondják. Jézus is így látja? Nos, valóban azt mondja: azt akarja, hogy vele legyünk! Igen, de miért? Gondoljuk át az ige folytatását. Miért akarja Jézus, hogy vele legyünk?
„…hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.”
Különös megfogalmazása lenne ez a magányosságnak. „Legyenek velem, hogy lássák dicsőségemet.” Valójában ez nem a magányosságról szól. Azt fejezi ki, hogy Jézus nem saját társaságra vágyását akarja kielégíteni, hanem a mi vágyakozásunkat.
Jézus nincs egyedül. Ő, az Atya és a Szentlélek mélységesen elégedettek a Szentháromság közösségével. Mi vagyunk azok, akik szomjazunk valamire. Amit Jézus Karácsonyra szeretne, az nem más, mint hogy megtapasztaljuk, amire teremtettünk: ízleljük és lássuk az ő dicsőségét.
Adná Isten, hogy ez lehatolna lelkünk mélyéig! Isten arra alkotott minket Jézus által (Jn 1,3), hogy lássuk az ő dicsőségét.
Közvetlenül azelőtt, hogy elindulna a kereszt felé, Jézus legbelső vágyairól könyörög az Atyához: „Atyám, azt akarom (akarom!), hogy ők … ott legyenek, ahol én vagyok, hogy lássák a dicsőségemet.”
De ez csak egy része annak, amit Jézus imádságának ebben a csúcsponti részében kér. Imént mondtam, hogy arra teremtettünk, hogy lássuk és ízleljük az ő dicsőségét. Ez az, amit szeretne – hogy ne csak lássuk, de ízleljük meg, ízlelgessük, élvezzük, fogadjuk be és szeressük az ő dicsőségét? Gondoljunk a 26. versre, a legutolsóra:
„És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.”
Így végződik az imádság. Mi Jézus végső célja velünk? Nem az, hogy egyszerűen csak lássuk az ő dicsőségét, hanem hogy ugyanazzal a szeretettel szeressük, amivel az Atya szereti őt: „hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen.”
Jézus vágya és célja az, hogy lássuk az ő dicsőségét, és azután képesek legyünk azzal a szeretettel szeretni azt, amit látunk, amely szeretettel az Atya szereti a Fiút. Ezt nem úgy érti, hogy mi majd eljátsszuk, utánozzuk az Atya szeretetét a Fiú iránt. Úgy érti, hogy magának az Atyának a Fiú iránti szeretete lesz bennünk – hogy azzal a szeretettel szeretjük a Fiút, amivel az Atya szereti. Ez az, amit a Szentlélek hoz létre és ültet el az életünkben, ez bennünk az Atya szeretete a Fiú iránt a Szentlélek által.
Amit legjobban szeretne Jézus Karácsonyra az, hogy választottjai összegyűljenek benne, és megkapják, amire leginkább vágynak (ők!): hogy lássák Jézus dicsőségét, és megízlelvén örüljenek neki, ahogy az Atya örömét leli a Fiúban.
Amit én legjobban szeretnék ezen a Karácsonyon, hogy együtt legyek veletek (és még sokakkal), együtt nézzük Krisztust a maga teljességében, és hogy együtt képesek legyünk szeretni, amit látunk, halvány emberi képességeinket messze meghaladó szeretettel. Ez a célunk ezekkel az adventi elmélkedésekkel. Hogy együtt lássuk és ízleljük Jézust, akinek első „adventjét” (eljövetelét) ünnepeljük, és akinek második adventjét várjuk.
Ez az, amiért imádkozik Jézus értünk ezen a Karácsonyon: „Atyám, mutasd meg nekik az én dicsőségemet, s add meg nekik ugyanazt az örömöt, amit Te lelsz bennem”. Bárcsak láthatnánk Krisztust Isten szemével, bárcsak ízlelhetnénk őt az Atya szeretetével! Ez a mennyország lényege. Ez az az ajándék, amit Krisztus szerzett a bűnösök számára azzal, hogy meghalt helyettünk.

Good News of Great Joy – Daily Readings for Advent
www.desiringgod.org

1 megjegyzés:

  1. Legjobb lenne most meg sem szólalni, csak tovább elmélkedni.

    Mi az adventi elmélkedések célja? "hogy együtt képesek legyünk szeretni, amit látunk, halvány emberi képességeinket messze meghaladó szeretettel."

    Drága Atyánk, kérjük ébressz vágyat mindannyiunkban, hogy így legyen, hogy áldott adventünk legyen!

    VálaszTörlés