Lélekerősítő - Nem szerencse: Isten

Tracie Miles

„Jutalmazzon meg az Úr azért, amit tettél! Részesítsen bőséges jutalomban az Úr, Izrael Istene, akinek védőszárnyai alatt oltalmat találni idejöttél.” Rut 2,12

Mikor összezavarodik az életünk, úgy vélhetjük, hogy Isten nem látja bajainkat, nem foglalkozik az életünkkel. De ha ezt hisszük, megtörténhet, hogy elmulasztjuk észrevenni gondviselésének jeleit, vagy simán szerencsének látjuk jóságát.
Én nem hiszek a szerencsében, én Isten jóságában hiszek.
Rut könyvében olvashatunk arról, hogy Noéminek milyen küzdelembe került észrevenni Isten gondoskodásának jeleit az őt ért sorozatos veszteségek, csalódások között. Éhínség űzte el otthonából, más városba kellett költöznie. Már elvesztette férjét, két fiát, barátait, gazdagságát, anyagi biztonságát. Megkeseredett lett, hite megingott. Úgy gondolta, az ő életében már semmi jó nem jön, csak szerencsétlenség éri. Pedig negatív hozzáállása és hitetlensége ellenére Isten csodálatos tervet tartogatott még számára.
Ám mikor végre jó dolgok kezdtek történni vele a hosszú szenvedés után, Noémi ezeket a véletlen számlájára írta, nem hitt azok igazi forrásában. Nem csoda, hisz szíve elnehezült, hite meggyengült, lelke összetört. De ha továbbolvassuk történetét, kiderül belőle, hogy Isten volt a nagy karmester, aki saját tervei alapján, az események zenekarát dirigálta.
Az első fejezetben leírják, hogy Noémi és menye, Rut, épp jókor érkeznek Betlehembe az aratás megkezdésekor. Szerencse? Nem. Egy jóságos Isten tökéletes időzítése. Isten tervében eszköz volt ez az aratás fizikai szükségleteik kielégítésére.
A Rut 2,1-ből megtudjuk, hogy Noéminek volt egy gazdag, tekintélyes rokona, Boáz. Szerencse? Nem. Isten nemzedékeken átívelő terve, hogy védelmet találjanak az éhezés, és a további bajok elől. A következő versek szerint Rut kimegy a mezőre kalászt szedni, és „úgy esett, hogy épp Boázé volt az a darab föld”. Szerencséje volt, hogy az összes föld közül épp Boázén kötött ki? Nem, egy jóságos Isten járt előtte, és mutatta az utat.
A Rut 2,4-ben folytatódik a történet: „Éppen akkor ment ki Boáz is Betlehemből” a földjére. Szerencse? Nem, Isten jóságos rendezése. És ki az, akit Boáz észrevesz? Épp Rut. Véletlen szerencse? Nem, Isten alakította úgy egy férfi szívét, hogy előkészítse terve megvalósulását.
A Rut 2,12-ben megjelenik Isten jósága Boáz szavaiban: „Jutalmazzon meg az Úr azért, amit tettél! Részesítsen bőséges jutalomban az Úr, Izrael Istene, akinek védőszárnyai alatt oltalmat találni idejöttél.” És a történet kiteljesedik.
Boáz később elveszi Rutot, fiúk születik, Noémi új vőre és a nagymamaság örömére lel. Boáz megvásárolja Noémi örökrészét a földből, és biztosítja anyagi biztonságát. Mindez nem a szerencsén múlott, hanem Isten jóságos tervének kibontakozása volt. Isten gyógyító és áldó ajándéka, az Ő tökéletes időzítésében, az Ő tökéletes tervei szerint.
Rám visszatérve: minden nap látom Isten működését, az életemet újraépítő tervének kibontakozását. Visszanézve az elmúlt néhány évre számos jó dolgot is látok, és boldogan elmosolyodom, mert tudom, nem szerencsés pillanatok voltak ezek, hanem Isten csodái.
Életem több területe még romokban hever, még mindig nehéz, de látom, hogy Isten sokkal jobb dolgot vitt véghez, mint amit én elképzeltem. Meggyógyította a szívemet, visszaállította bennem a békességet, a reményt, a hitet, az örömöt – ahogy tette azt Noémival és Ruttal, és tenni akarja minden gyermekével.
Nincsenek véletlen történések, kedves barátnőm, csak Isten-vezérelte történések. A Biblia arra tanít, hogy Isten műve minden a nap alatt. Ne feledd: Isten kezében mindig ott a karmesteri pálca, és csodálatos tervei szerint vezényli életünk eseményeit. Ez a tény nemcsak reményre ad okot, de segít, hogy megtaláljuk az örömöt, bármit hozzon is az élet.

Uram, add remélnem, hogy életem és örömöm visszaállítható – ha nem az én elgondolásom, akkor a Tied szerint. Építsd újra a lelkemet is, mialatt életem újraépítésén munkálkodsz. Bízom Benned, és Neked tulajdonítok minden jót, ami történik. Jézus nevében, Ámen.

Tracie Miles: It’s Not Good Luck – It’s a Good God
Daily Devotions, 2018.09.18.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2018/09/18/its-not-good-luck-its-a-good-god

Lélekerősítő - Amikor ő pont olyan, amilyen te lenni szeretnél

Tilly Dillehay

„Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással. Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy rajta felnőjetek az üdvösségre, hisz megízleltétek, hogy milyen édes az Úr.” 1Pt 2,1-3

Nála voltam, ültem a díványon, gyerekeink ott játszottak körülöttünk. Nem hiszem, hogy már megint ezt kell tennem. Több embernek bevallottam már, hogy irigylem őket, de minden alkalom olyan, mintha most tenném először. Nagyon zavaró. Nézzek a szemébe valakinek, és valljam be neki, hogy neheztelek valami ajándékért, amit Istentől kapott.
„Tehát miről akartál beszélgetni?” – kérdezi.
Kedvesen, nyíltan, könnyeden bánik a női barátság gesztusaival, és ez engem egyszerre lenyűgöz és felbosszant. Láthatom, miért akar mindenki barátkozni vele.
Nagy levegőt veszek, sóhajtok, és nekilátok:
„Rachel, be kell vallanom valamit. Irigyellek, amiért olyan elragadó és barátságos vagy.”
Kitör belőlem a sírás. Jóindulattal, kedvesen, meglepetten és megbocsátón reagál. Egy óra múlva, mikor eljövök tőle, rácsodálkozom, hogy egyetlen beszélgetés gyökerestül ki tudta húzni lelkemből a neheztelés tüskéjét.
Ez történik, ha engedelmeskedünk Istennek, és bevalljuk bűnünket. Néha maga a bűnvallás is Isten irgalmának jele.
Az irigység nem jó dolog. Arisztotelész szerint az irigység a másik szerencséje miatt érzett fájdalom. Forrong és vonaglik bennünk, mert valami, amit nagyon szeretnénk, valaki másnak jutott. Ez a fajta neheztelés, azon túl, hogy gyötrelmes, szégyellnivaló is, és nem szoktunk beszélni róla. Senki sem akarja beismerni a másik előtt ezt a gondolatot: „Szeretném, ha nem lenne olyan jó az életed.”
Mert amikor belátjuk, hogy irigyek vagyunk, pontosan ezt ismerjük el. Azok a testvérbűnök, amelyeknek elkerülésére Péter apostol figyelmeztet, mind az irigység holdudvarához tartoznak: „Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással” (1Pt 2,1).
Az irigység egy csomagban van más szociális rivalizálást jelentő bűnökkel: a rosszindulattal, álnoksággal, képmutatással, rágalmazással. Amikor szakítunk az irigységgel, egyfajta lelki beállítottságtól fordulunk el, hogy az egyetlen dolgot válasszuk, ami meg tud változtatni. „Mint újszülött csecsemők – folytatja Péter - kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy rajta felnőjetek az üdvösségre, hisz megízleltétek, hogy milyen édes az Úr” (v.2-3.)
Olyanok vagyunk, mint a csecsemők: megkívánunk mindent, amit látunk. Péter tudja ezt, és így szól: Igen? Hát maradjatok is ilyenek, csak fordítsátok kívánságotokat az egyetlen dolog felé, amire szükségetek van: ízleljétek meg az Urat. És érezni fogjátok, mennyire jó.
Táplálkozzatok az evangélium tiszta, tápláló „tejével”, ami megtanítja, hogy máris sokkal többet kaptatok, mint amire számítottatok. Életet! Lelki újjászületést! Az örökélet ígéretét! Jézust magát, barátként, társként! A Szentlelket, hogy vezessen, és átalakítson titeket! ( Én meg csikorgatom a fogam, mert egy ismerős megvásárolta álmaim házát…)
Amikor a bűnvallásban megszabadulunk az irigységtől, felismerjük, hogy saját fontosságunk sérült szeretetét felválthatja egy tápláló, teljességet nyújtó szeretet. Ha nem fordulunk Krisztushoz, hogy megtanuljuk, milyen jó íze van az elégedettségnek, továbbra is az után futunk, amiről azt képzeljük, jár nekünk – és nő bennünk a keserűség, mert nem mi, hanem valaki más jutott hozzá.
Az irigység fáradhatatlan, követelőző, de Jézusnál nyugalmat találunk. Az irigység éhes és nyomorult, Jézus viszont feltölt túláradó mértékben. Az irigység leselkedik és mindig készen áll az méricskélésre, Jézus viszont fölötte van mindenfajta összehasonlításnak.

Uram, segíts, hogy Téged nézzelek, Téged ízleljelek! Segíts, hogy mindig őszintén meg tudjam vallani, ha az irigység felüti fejét a lelkemben. Add nekem a megkülönböztetés ajándékát, hogy észrevegyem, és megvalljam irigységemet, mielőtt rombolni kezdene egy kapcsolatot. Növeld bennem a hálát ajándékaidért, és a szeretetet mások iránt, hogy ne maradjon helye szívemben az irigységnek. Jézus nevében, Ámen.

Tilly Dillehay: When She is Exactly What You Wish You Were
Daily Devotion 2018.09.12.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2018/09/12/when-she-is-exactly-what-you-wish-you-were

Lélekerősítő - Hogyan szerezd vissza a mosolyod

Tracie Miles

„Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív összetöri a lelket.” Péld 15,13

Nemrég fényképeket nézegettünk a gyerekekkel. Boldog pillanatokat, nyaralást, családi együttléteket megörökítő, pár éve készült fotókat, melyeken én is ott voltam azokkal az emberekkel, akiket legjobban szeretek.
24 éves Morgan lányom mondott közben egy meglepőt. — Anyu, tudod mit vettem észre ezeken a képeken? — Mit? - kérdeztem kíváncsian. — Mindegyiken mosolyogsz, de ha jobban megnézem, a szemed mindig szomorú.
Pillanatra megakasztot a válaszadásban a megfigyelés mély igazsága, de aztán őszintén így szóltam: — Tudod, drágám, valóban szomorú voltam. Annyira mély volt lelkemben a fájdalom, hogy nem is tudtam beszélni róla senkinek. Nehéz időszak volt családunk életében, sorra értek veszteségek, félelem és aggódás volt bennem, úgy éreztem, képtelen vagyok megbirkózni a kihívásokkal. Igen, nagyon szomorú időszak volt.
Minderről persze már rég tudott, ahogy a két másik gyermekem is, hisz együtt éltünk át mindent. Az volt az érdekes, hogy észrevette, hiába igyekeztem mosolyogni, hiába próbáltam boldognak érezni magam és annak is látszani, a szemem szomorúsága elárulta a valóságot. A lelkem romokban volt, és ezt nem tudta elfedni a mosoly az arcomon.
A mély bánat, az örömnélküliség meglátszik az ember arckifejezésén, ahogy az is, ha őszintén örül a szíve. Az öröm belső állapot, mely külsőleg is megnyilvánul. Ha a lelkünk összetört, az örömöt csak Jézus Krisztus békessége, szeretete, gyógyítása tudja visszahozni.
Mai alapigénkben Salamon ezt írja: „Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív összetöri a lelket.” Péld 15,13. Mindenkit érnek megpróbáltatások élete során, de örömünket, érzéseinket hitünk és a bajokhoz való hozzáállásunk befolyásolja, ez határozza meg, hogy mi lesz belőlünk, sőt még azt is, hogy külsőleg hogy nézünk ki.
Belső örömünk szintje látszik a magatartásunkon. Ha hagyjuk, hogy az élet és más emberek alakítsák örömünket, lelkiállapotunk leromlik, mosolyunk megfakul.
Ez a szentírási mondat megállapítja, hogy ha hagyjuk a negatív gondolatokat és érzelmeket eluralkodni, vagy engedjük, hogy mások és a nehéz körülmények irányítsák boldogságunkat, lelkünk összetörik, és ezt tekintetünk is tükrözni fogja. Ha viszont a gondok közepette kérjük Krisztust, adjon örömöt, megkapjuk, és érezni is fogjuk a valódi belső öröm ajándékát, ami az arcunkon is meg fog látszani.
Emlékszem, nem sokkal azután, hogy a képek készültek, merész ígéretet tettem magamnak és Istennek, hogy történjék bármi, újra megtalálom a boldogságot. Tudatosan változtatni kezdtem gondolati sémáimon, negatív hozzáállásomat igyekeztem pozitívra cserélni. Minden nap teljes szívből kértem Istent, állítsa vissza örömömet – a megváltottság örömét – akkor is, ha a külső körülmények nem változnak.
És tudod, mi történt? Idővel, hit és kitartó imádság által, megadta ezt nekem. A helyzet mit sem változott, de szívem és elmém átalakult. Visszatért lelkembe a boldogság, arcomra az őszinte derű.
A mosoly visszaszerzése belülről indul. Ha lelkünk derűs, arcunk is mosolyogni fog.

Drága Jézus, átadom Neked a belső békémet befolyásoló embereket és körülményeket. Hozd vissza megváltottságom örömét, segíts, hogy újra tudjak őszintén mosolyogni. Szeretni akarom az életet, amit Tőled kaptam, örömömet akarom lelni benne, bármilyen is. Megfogadom, hogy mától ehhez tartom magam. Jézus nevében, Ámen.

Tracie Miles: How to Get Your Smile Back
Daily Devotions 2018. 09.04.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2018/09/04/how-to-get-your-smile-back