2016. augusztus 23., kedd

Lélekerősítő - Mivel okozhatok Neked örömöt?


Suzie Eller

„Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában.” Róm 5,11

Kérlek, Uram, vigyázz misszióban lévő barátomra.
Gyógyítsd meg, Uram, fájó szívemet.
Atyám, segíts, hogy bölcsen intézzem pénzügyi dolgainkat.
Atyám, most nagyon nagy szükségem van rád.

Ha egymásra rakosgathatnám imakéréseimet, biztos elérném velük az eget. Hosszú ideje hordom őket Isten elé, suttogva krízishelyzetben vagy a Vele megosztott, reggeli csendes perceimben. Jó tudni, hogy mindegyiket fogadja, mindegyiket hallja.
Egy ideje viszont elkezdtem másképp imádkozni.
Beszélgetni kezdtem Istennel, úgy, mintha a barátom lenne, valaki, aki nemcsak a kéréseimet fogadja, de akivel kétoldalú beszélgetést folytathatok. Talán furcsának hangzik az ötlet, de megvan a bibliai alapja.
A Rómabeliekhez írt levél 5. részében Pál arról beszél, hogy Istennek irántunk való szeretete következményeként jött el Jézus a földre. Isten azt akarta, hogy a kereszt és feltámadás által örökre omoljanak le a falak, amiket a bűn emelt.
De Pál nem áll meg itt. Örömmel osztja meg velünk, hogy e kiengesztelődés által egészen új kapcsolatba kerültünk Istennel: a barátai vagyunk.
Isten barátként való felfogása nem csökkenti az Ő méltóságát és hatalmát. Inkább azt fejezi ki, hogy nemcsak megismerni akar, hanem magát is meg akarja ismertetni velünk.
Sosem fordulnék egy barátomhoz csak kérésekkel vagy erényei magasztalásával. Ráhangolódnék a lelkére. És ez kölcsönös lenne.
Nos, ezért kezdtem el másként imádkozni. Egy egyszerű kérdéssel kezdtem: Uram, mivel szerezhetek ma örömet neked?
És érkeznek a válaszok, némelyik egészen meglepő módon. Egyik nap a kétéves unokámat ringattam a karomban. Kimerült édesanyja lepihent a szomszéd szobában. Altatódalocskát dúdoltam, és a kicsi szorosan hozzám bújt.
Ez örömöt okoz.
A lelkem mélyéről bukkantak fel ezek a szavak. Bizonyították, hogy Istennek tetszik, amivel foglalkozom.
Ő olyasmit látott, amit én nem. Talán az, hogy hozzám bújt, fejlesztette Josiah kicsi lelkében a biztonságérzetet. Sosem fogom megtudni. De Istennek örömöt szerzett, és ez elég.
Egy más alkalommal, kaptam egy sms-t egyik barátnőmtől. Rossz napja volt. El voltam foglalva, de éreztem a szelíd nógatást ott belül, ezért válaszoltam neki, és vagy negyedórát beszélgettünk. A végén biztosítottam róla, hogy nagyon szeretem, és imádkozni fogok érte. Aztán mielőtt folytattam volna a félbehagyott tevékenységemet, letérdeltem és imádkoztam.
Ekkor megint ott volt. Az a mélyről jövő tudás.
Ez örömöt okoz nekem.
Régebben úgy gondoltam, a nagy dolgok töltik el örömmel Isten szívét. Az, ha Jézusról beszélek valakinek, vagy megváltoztatom a világot. Biztos gyönyörködik ezekben is Mennyei Atyánk, de az apró dolgok is számítanak neki.
Ha Istennel való beszélgetésünket ezzel a kérdéssel kezdjük: Mivel tudnék ma örömet okozni Neked? – lelki hallásunk megnyílik. Felfedezhetjük, hogy csoda akár a legkisebb esemény is, ha Istenhez társulva szeretjük az embereket.
Amikor barátként és egyben Mennyei Atyaként tekintünk Istenre, létrejön az a csodálatos kapcsolat, amiről Pál apostol beszél a Róm 5,11-ben: új kapcsolatnak örvendhetünk az Istennel, mert Jézus Isten barátaivá tett minket.
Talán most jött el az ideje, hogy új irányt adjunk imaéletünknek.
Mivel tudnánk ma örömöt szerezni neked, Urunk?
Aztán csak várjuk a meglepő válaszokat.

Mennyei Atyám, mit tegyek, hogy örömöt okozzak neked? Nem pontokat akarok szerezni Nálad, hanem beszélgetni szeretnék Veled. Meghallani a te gondolataidat, érzéseidet, és megosztani veled az enyéimet. Jézus nevében, Ámen.

Suzie Eller: What Can I Do to Bring You Joy?
Encouragement for today, 2016.08.22.
www.proverbs31.org

2016. augusztus 19., péntek

Életed öt területe, ahova a Sátán be akar hatolni

Cindi McMenamin

Semmit sem akar inkább a Sátán, mint behatolni életed bizonyos területeire, és ott uralomra jutni. Mindent megpróbál, hogy elmozdítson a középpontból, hogy elvonja figyelmedet, és alkalmatlanná tegyen Isten országára.
25 év női missziós szolgálat után hiszem, hogy van néhány terület, ahol nemcsak nőknél, de mindnyájunknál elindítja támadását. Ha tisztában vagyunk stratégiájával, résen lehetünk, és visszaverhetjük, mikor megközelíti a támadási pontokat.
Íme az öt terület, ahova be akar jutni a Sátán:

1. A szíved – hogy ne csak Istené legyen.

Nem véletlenül van benne a Szentírásban: „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23). A Sátán tudja, hogy ha nem Isten van az első helyen a szívedben, akkor ő is benyomulhat oda. Isten első parancsa az Ószövetségben ez volt: „Ne legyen más istened rajtam kívül!”(Kiv 20,3). És Jézus ezt megismétli az Újszövetségben, mikor megkérdezik, melyik a legfőbb parancsolat: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből” (Lk 10,27). A Sátán legnagyobb vágya megakadályozni, hogy „teljes” lelked Istené legyen, ezért állandóan személyeket, dolgokat stb. lebegtet a szemed előtt – bármit, amiből hamis istent támaszthat eléd, anélkül hogy felismernéd, mi zajlik. Sóvárogj hamis isten után, legyen az karrier, házastárs vagy szerető, valamilyen álom vagy cél, hobbi vagy életstílus. Sok ember a testét imádja, és hosszú időt tölt annak külső alakításával, ahelyett, hogy hagyná Istent belül munkálkodni. Az ételért, a pénzért, valamilyen szabadidős tevékenységért, a gyermekeinkért, valamilyen szerért, egy érzésért (pl. hogy szerelmesek legyünk vagy életvidámak) rajonghatunk jobban, mint Istenért. Őrizd a szívedet, tartsd Krisztust életed trónján, hogy a Sátán ne tudjon becsempészni a helyére semmit.

2. Aggodalmaid – hogy ne bízz maradéktalanul Isten szeretetében és gondviselésében.

A Sátán azt akarja, hogy idegeskedj, hogy ne pihenj meg Isten gondoskodásának biztonságában. A nők inkább az időszakos dolgokért aggódnak – a kifizetendő számlákért, azért, hogy felfigyel-e rájuk valaki, hogy lehet-e gyermekük, valamiért, amit mondtak nekik, a külsőjükért és így tovább. A férfiak inkább a munkáért stresszelnek, a családfenntartásért, azért, hogy megtörténik-e az áttörés életük különböző területein. És akkor még nem is beszéltünk az egészségi problémákról, az idősödő szülők ápolásáról, és más gondjainkról, amelyek mind betüremkednek Isten helyére, sőt néha rávesznek, hogy haragudjunk Istenre miattuk. Ne hallgass a Sátán „Mi lesz, ha…?” bekéredzkedést biztosító jelszavára és a kételyek hullámaira, amiket lelked felé küld. Isten utasítása így szól a Filippi 4,6-7-ben: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” Tarts ki az imádságban, Istennel beszéld meg a gondjaidat, és már előre köszönd meg, amivel válaszolni fog. Így nem lesz módja a Sátánnak aggodalmakkal, félelmekkel átvenni az uralmat a lelkeden.

3. Gondolkodásmódod – legyen olyan, mint a világé.

Elképesztő, mily sokan vannak, akik vallják, hogy ismerik és követik Istent, mégsem különböznek a nagytöbbségtől gondolkodásmódjukban. Örül a Sátán. Szeretné, ha annyira beszippantana a világ, hogy elveszítsd a kapcsolatot Isten igéjével. Egy-egy szerelmes dal szövege, kedvenc sztárod kijelentései, baráti jótanácsok (olyanoké is, akik hívőnek vallják magukat, de bölcsességük nem Biblia-alapú) – ezek lehetnek a Sátán eszközei. Az Írás utasítása így szól: „ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róm 12,2). Valamint: „ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!” (Fil 4,8-9). A Sátán inkább azt akarja, hogy a világra hallgatva gyötrődjék a lelkünk, semhogy Isten szavára figyeljünk. Őrizd gondolkodásmódodat, mártózz meg mindennap Isten igéjében. Csak így tudod megakadályozni, hogy a Sátán és a világi gondolatok behatoljanak elmédbe.

4. Beszéded – szavaiddal szétszakítasz másokat.

Isten azt akarja, hogy az ő szószólói legyünk – olyan emberek, akik szavaikkal segítenek, gyógyítanak. A Sátán viszont nagy szerepet szán a szánknak a rombolásban. Néhány kritikai megjegyzés, egy kis panaszkodás, pár pajzán kiszólás egy kevés pletykával keverve – és már meg is engedtük neki, hogy legalább olyan hatékonyan részt vegyünk a széthúzásban, mint nemhívő társaink. A Sátán tudja, mekkora kárt tudunk okozni a nyelvünkkel, ha nem rendeljük Isten ellenőrzése alá. Legyen bár ítélkezés, pletyka vagy rosszindulatú megjegyzés, beszédünk nem az igazságot fogja szolgálni. Reteszeld be ezt az ajtót a Sátán előtt azzal, hogy megfogadod Isten utasításait az Ef 4,29-ben: „Semmiféle rossz szó el ne hagyja ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak.” Az 1Tessz 5,18 pedig így tanít: „Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban.” Gyakran mondjatok köszönetet, szavaitok mások építésére és ne rombolására váljanak. Ezzel csökkentitek, majd megsemmisítitek az ítélkező és panaszkodó szellemet, melyen keresztül a Sátán uralkodni tud az életetekben.

5. Tested – hogy ne Isten dicsőségét szolgálja

Miért van az, hogy elkeseredésükben az emberek túleszik vagy leisszák magukat, vagy különféle szerekhez nyúlnak? Miért van az, hogy fiatal lányok megvagdossák vagy kiéheztetik magukat, amikor érzelmi válságba jutnak? Azt hiszem, a Sátán ilyenkor a testünk ellen fordít minket, egyfajta Isten elleni bosszúból. Testünk értékes Isten szemében. „Okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek” (Róm 12,1). A Sátán tudja, hogy Isten saját templomának tartja testünket, és ezért szeretné, ha megőriznénk szentnek, egészségesnek az Ő dicsőségére (1Kor 6,19-20). Testünk szentül tartása istentiszteleti aktus (Róm 12,1). Mivel testünk Istennek van szentelve, a Sátán nagyon szeretné, ha kárt okoznánk benne, megcsonkítanánk, kiéheztetnénk, és különböző szerekkel pusztítanánk. Ne engedjétek be az életetekbe. Azzal sem, ahogy öltözködtök. Azzal sem, hogy milyennek látjátok magatokat. Azzal sem, ahogy bántok magatokkal. Kérjétek Istent, adjon egészséges viszonyulást a testetekhez, hogy gondozzátok és őrizzétek, mert ameddig lehetséges, benne szolgálhatjátok itt a földön Istent.

Mi lesz tehát a stratégiád, most, hogy már ismered a támadási pontokat? Isten komoly védelmi rendszert biztosít nekünk Pál utasításaiban az efézusi szentekhez (Ef 6,11-18). „Öltsétek föl az Isten fegyverzetét, hogy az ördög cselvetéseinek ellenállhassatok.” Érdekesnek találom, hogy a fegyverzetnek ebben a szakaszban felsorolt minden egyes darabja Jézusnak egy-egy vonása. Más szóval tehát: vedd magadra a Krisztus-képűséget. Lakj Krisztusban, öltözz fel jellemébe és igazságába, és akkor vissza tudod verni az ellenség támadásait.

http://www.crosswalk.com/faith/spiritual-life/5-areas-of-your-life-satan-wants-to-enter.html?utm_content=buffer92554&utm_medium=fbpage&utm_source=facebook&utm_campaign=cwupdate

2016. augusztus 18., csütörtök

Lélekerősítő - Ez az én időm


Leah DiPascal

„Volt a hallgatóságban egy Tiatíra városából való, Lídia nevű, istenfélő bíborárus asszony. Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy figyeljen arra, amit Pál mond.” ApCsel 16,14

Reggelente, mikor kint még sötét van, lelopózom a konyhába, és készítek egy jó erős kávét, mielőtt elhelyezkednék a kedvenc fotelemben.
Az óra ketyegve méri az időt, én beburkolózom egy könnyű takaróba, belegömbölyödöm a fotelba, és a Bibliámért nyúlok. Veszek egy mély lélegzetet, lassan fújom ki a levegőt. Egy dolog biztos: ez az én időm. Ez az Ő ideje. Ez a mi együtt töltött időnk.
Találkoznom kell Jézussal, mielőtt a többiek felébrednek, és a napi nyüzsgés beindul. Néhány csendes perc erejéig Ő csak az enyém.
A rutin lehet megszokott, de a szavak mindig újak. Egy másik részlet a Bibliából. Vajon ma mit fog üzenni Isten?
Van úgy, hogy egyből értem a szöveget. Máskor kevésbé. Elolvasom egyszer, kétszer, akár háromszor is. Aztán megállok, és így suttogok: „Uram, nyisd meg a szívem, hogy felfogjam Igéd tartalmát. Segíts megértenem, amit mondani akarsz.”
Nem akarok semmit kihagyni, amivel Isten talán meg akarja határozni a napomat.
Nem akarom, hogy az óra ketyegése vagy a napi feladatok súlya elterelje Róla a gondolataimat.
Azért vagyok itt, hogy Jézussal találkozzam. Hogy egy röpke percre csak ketten legyünk. Hogy imádkozzam, elmélkedjem, megértsem és válaszoljak.
Mai alapigénkben egy Lídia nevű asszonnyal találkozunk. Más asszonyokkal együtt összegyűltek a folyóparton imádkozni. Ott talált rájuk Pál apostol és útitársai.
A Szentírás szerint Lídia már istenfélő asszony volt. De ahogy Pál Jézus örömhíréről és a kereszten történt megváltó haláláról beszélt, „megnyitotta (Lídia) szívét az Úr, hogy figyeljen arra, amit Pál mond” (ApCsel 16,14b).
Nagyon, de nagyon szeretem ezt a mondatot. Ne lépjünk tovább anélkül, hogy minden ízét magunkba ne fogadnánk!
A megnyitotta ige görög eredetije dianoigo, jelentése: „megnyitni, ami zárva volt addig. Megnyitni a lelket (elmét, akaratot, érzelmeket), hogy felkeltsük a tanulási vágyat, a megértés képességét magunkban.”
Azokban a felbecsülhetetlen percekben ott a folyóparton, Isten megnyitotta Lídia elméjét, hogy oda tudjon figyelni, és meg tudja érteni a Jézusról szóló kinyilatkoztatást. Isten elültette a vágyat Lídia szívébe, hogy megismerkedjen a kegyelem örömhírével, amit Pál nagylelkűen meg akart osztani vele és társaival.
Legyen ez a mi legnagyobb vágyunk is ma - és minden nap!
Istennel töltött különleges perceinkben kérjük, hogy tárja szélesre szívünk ajtaját, hogy tudjuk befogadni a Jézusról szóló friss kinyilatkoztatást. Nem számít, mennyit tudunk már Róla, akarjuk még jobban megismerni!
Sóvárogjunk jelleme, vonásai mélyebb megértésére. Reggelente ébredéskor szólítsuk meg: „Jó reggelt, Jézus!”, és mielőtt bárkivel találkoznánk, örömmel készüljünk a vele töltött időre, hogy felfedezzük igazságait, megjegyezzük utasításait, örvendezzünk ígéreteinek.
A bibliaolvasás csendes perceiben, ha olyan szakaszhoz érkezünk, amit nem értünk, kérjük: „Drága Jézus, húzd félre a fátylat, hadd lássalak, halljalak tisztán. Nyisd meg lelki szemeimet, hogy meglássam, amit üzenni akarsz.”
És ha ez megtörténik, töltsön el az öröm és hála, mely szárnyakat ad a lelkünknek.

Uram, nyisd tágra szívemet, és lágyítsd meg, hogy befogadhassa irántam való szeretetedet. Növeld bennem a vágyat, hogy Veled legyek. Taníts meg útjaidra, add, hogy megértselek. Szeretnélek még jobban megismerni. Jézus nevében, Ámen.

Leah DiPascal: It’s My Time
Encouragement for today, 2016.08.17.
www.proverbs31.org

2016. augusztus 1., hétfő

Lélekerősítő - Otthon maradva, egyedül


Lysa TerKeurst

„Mert őbenne lakik az istenség egész teljessége testi formában, és benne jutottatok teljességre, benne, aki minden fejedelemségnek és hatalmasságnak a feje.” Kol 2,9-10

„Bethany szülinapi lányok” feliratú, neonrózsaszín pólójukban csevegtek, nevetgéltek. Tanítás után bowlingozni mennek. Aztán pizzázni. Majd Bethanynál alusznak mind.
Mikor Bethany szétosztotta a pólókat, úgy tettem, mintha nagyon el lennék foglalva, és nem látnám, mi történik. Komoly összpontosítás kell ahhoz, hogy az iskolatáskám tartalmát átpakoljam a szekrényembe. Aztán futottam órára.
Nyilvánvaló. Bethany írt egy listát a barátnőiről, és én nem szerepeltem rajta.
Pedig számítottam rá. Jól megvoltunk együtt. A medencepartimra is meghívtam.
„Nem nagy ügy” – próbáltam győzködni magam egész nap. Lesz, mit csinálnom este.
Majd ülök otthon. Egyedül. És töröm a fejem, hogy miért nem hívott meg.
Sok év eltelt azóta, hogy a neonrózsaszín pólós lányok beszálltak egy kisbuszba az iskola előtt.
De nem mondhatom, hogy évek múltak el, mióta utoljára hallottam a belső monológot:
„Nem szeretnek.”
„Nem hívtak meg.”
„Nem vagy a kiválasztottak között.”
Íme, mit szeretnék elmondani a neonrózsaszín pólóról lemaradt hajdani önmagamnak – és mit kell eszembe vésnem, mikor ma is rám törnek ezek az érzések:
Ne egy ilyen kis eseményből következtess arra, hogy ki vagy te valójában.
Akkor meghatározónak éreztem, hogy nem hívtak meg. Bethany születésnapján lehet, hogy ez fontos is volt.
De nem olyasmi, ami meghatározza az identitásomat.
Egy pillanat volt az egész. És a pillanatok változnak. Az emberek ingatagok. És az emberek változnak.
Abban a pillanatban, mikor Bethany összeállította a meghívottak listáját, én nem kerültem a figyelme fókuszába. Nem azért, mert nem szeretett, hanem egyszerűen, mert nem jutottam eszébe.
Apróság.
És nem alapozhatom egész identitásomat erre az apróságra. Vagy más hasonlóra.
Jártál már így? Hagytad, hogy a pillanat meghatározza azt, hogy ki vagy? Könnyen beleesünk ebbe a hibába. És nem új jelenség ez a történelemben. Hisz, mint alapigénkben látjuk, már Pál apostol is foglalkozott az identitás kérdésével.
A Kolosszéban élő gyülekezetnek írt levelében kijelenti, hogy mivel hisznek Krisztusban, Benne teljessé válnak.
„Mert őbenne lakik az istenség egész teljessége testi formában, és benne jutottatok teljességre, benne, aki minden fejedelemségnek és hatalmasságnak a feje” (Kol 2,9-10).
Teljessé. Egésszé. Kiteljesedetté. Nem hiányzik belőlük semmi. Nincs szükség senkire, és semmire, hogy valakik legyenek. És ugyanez érvényes ránk is hívő emberekként.
Milyen megnyugtató!
Teljességre jutottam. Krisztussal feltöltődtem. Elfogadással. Szeretettel. Amennyire csak teljessé válhat egy emberi személyiség. Megingathatatlanul.
Ha ebbe a valóságba helyezem identitásomat, ezzel összevetve eltörpül minden más.
És ha ennek a teljességnek tudatával élek, nem érint bántón, ha az emberek emberek: ingatagok és feledékenyek.
Igen, teljes vagyok és szabad.
Ezek a jelzők határozzák meg identitásomat.

Uram, hálát adok neked hűségedért, hogy minden helyzetben mellettem állsz. Nem akarok fennakadni e világ apró dolgain. Segíts, hogy önazonosságomat Benned találjam meg, és az örökkétartó elfogadásban, amit nyújtasz. Jézus nevében, Ámen.

Lysa TerKeurst: Sitting at Home, Alone
Encouragement for today, 2016. aug. 1.
www.proverbs31.org