2019. május 27., hétfő

Lélekerősítő - Az élet ösvénye


Lisa Robertson

„Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.” Zsolt 16,11

A Denvertől nyugatra húzódó dombságon nőttem fel, így minden nap ösvényeken jártam: ösvényen az iskolába, ösvényen a barátnőmékhez, ösvényen a kisgyermekhez, akire vigyáztam. Mindenhova gyalog mentem, és mindig ösvényen vagy poros, sáros országúton.
Gyermekkoromhoz hozzátartoztak az ösvények, és nagyon szerettem őket. Minden ösvény egy fontos úticélhoz vezetett. Külön-külön mindegyiket kitapasztalták, kitaposták az évek során előttem járók. A váltakozó évszakok színei vagy a frissen hullott hó szépsége minden nap új élményt nyújtott. Biztonságot jelentettek az ösvények, lépésről lépésre vezettek tovább oda, ahova el kellett jutnom.
Évekkel később, fiatal menyasszonyként kaptam egy ajándékot. Már nem emlékszem, mi is volt, de a hozzá tartozó üzenetet sosem fogom elfelejteni. „Gratulálunk, Lisa és Tim. Szeretettel a Ditchfield család … Zsolt 16.11.” Kéznél volt a Bibliám, rákerestem a megfelelő helyre, és Istennek ezt az ígéretét találtam az élet ösvényére vonatkozóan: „Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.”
Esküvő után messze költöztünk a szüleimtől, Denvertől. Jó érzéssel, magabiztossággal töltött el, hogy Isten velem van, és új ösvényt nyitott számomra: feleség leszek Virginiában.
Három ígéretet találtam ebben az egy mondatban:
1. Isten ismeri életem ösvényét. Milyen csodálatos érzés tudni, hogy nemcsak vezet engem, de velem lesz minden új helyen, ahova eljutok.
2. Ha nála vagyok, teljes örömmel ajándékoz meg – nem föltétlen boldogsággal, hanem annak a tudatnak az örömével, hogy Ő mindig ott van velem. Isten örömében nincs helye félelemnek, aggódásnak. Az erő, a béke, a biztonság, hogy velem van – íme néhány előnye annak, ha Istennél vagyok.
3. A harmadik ígéret: gyönyörűségek örökké. Feltűnt itt nekem isten bámulatos nagylelkűsége, hisz nemcsak megengedi, hogy néha Vele legyek, hanem jelenlétének gyönyörűségét örökre ígéri. Nem száll el ez a gyönyörűség, hanem velem marad mostani és a halál utáni életemben is.
Ezekkel az ígéretekkel felruházva is botladozhatunk az ösvényen. A féltékenység, elkeseredés, neheztelés, harag továbbra is kísért néha. Bármelyik képes lelassítani haladásomat az úton.
Ám az Úr mindig segít, hogy ne térjek le az ösvényről, ne essem el, mert Ő ott van velem. Egyetlen kicsi szó kell a továbblépéshez, ha nehéz az út: „kérd”. Isten újra és újra várja, hogy egyszerűen kérjük tőle, amire szükség van az úton.
Nőként békességet, türelmet, megértést, együttérzést kérek. Anyaként és nagymamaként bölcsességet. Feleségként azt kérem Istentől, irányítsa házasságunkat, és töltse meg szeretetével. Gyermekként együttérzést és békességet kérek öregedő szüleimmel.
Minden nap odafigyelek, hogy kövessem Istent, mert tudom, hogy az Ő ösvényén mindig vele leszek, és eltelek örömmel. Az Ő öröme az én erőm. Útközben észre fogom venni, hogy Isten életem minden napján és az örökkévalóságban is ad gyönyörűséget. A 16. zsoltár ígérete jólesően izgatottá és céltudatossá tesz. Arra sarkall, hogy Istennel járva folytassam utamat az ösvényen. Bízom benne, hogy rád is így hat ez az ígéret.

Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy ösvényt készítettél az életemnek. Hálás vagyok, hogy megmutatod, merre visz ez az ösvény, és velem jársz az úton. Segíts, hogy figyeljek Rád, és Veled maradjak minden nap, mialatt Te tanítasz, védelmezel és vezetsz. Köszönöm, hogy mindig velem vagy életem ösvényén, most és mindörökké. Jézus nevében, Ámen.

Lisa Robertson: The Path of Life
Daily Devotion, 2019.05.24.
http://www.proverbs31.org/read/devotions/full-post/2019/05/24/the-path-of-life

2019. május 7., kedd

Lélekerősítő - A fontosat válaszd a sürgető helyett

Valorie Burton

„Gondosan ügyeljetek tehát arra, hogyan éltek, ne mint esztelenek, hanem mint bölcsek. Jól használjátok fel az időt, mert rossz napokat élünk!” Ef 5,15-16 (KNV)

Elém került egy statisztika, aminek nehezen akartam hinni. Azt állította, hogy a ma élő embereknek sokkal több szabadidejük van, mint az előttünk élt generációknak bármikor. Ez csak tévedés lehet, úgyhogy utánanéztem.
Ám minden kutatás ugyanezt igazolta, hiába érezzük legtöbben az ellenkezőjét, hisz sosincs elég időnk, és egyre nagyobb a rohanás. Miért tűnik hát úgy, mintha kevesebb szabadidőnk lenne, mikor épp az ellenkezője igaz?
Arról van szó, hogy technológiában gazdagok és időben szegények vagyunk. Az elmúlt évtizedek fejlődése hatalmas időmegtakarítást hozott magával. Gyorsabb lett a házimunka. A kommunikáció szinte azonnali. Az információkért csak az ujjbegyeinket kell megmozgatnunk. De mindezek a technológiai előrelépések elhitetik velünk, hogy többet tudunk tenni, gyorsabban tudjuk tenni, és ez kötelességünk is.
Ami még rosszabb, a technológia figyelemelterelésre is alkalmas. Sms-ek, értesítések, email-ek, szociális média, játékok, és a múlt héten megnézett cipőről felvillanó digitális reklámok, hogy akár egy kattintással már meg tudd szerezni magadnak.
Anélkül, hogy tudnánk róla, programozók ezrei szállnak harcba az időnkért. Minél hosszabban fenn tudják tartani a figyelmünket, annál többet kérhetnek a hirdetőktől, amiért célba vettek minket. Miközben tehát te ostorozod magad, mert úgy érzed, mobilfüggő lettél, az igazság az, hogy a digitális világot arra tervezték, hogy minél több idődet lefoglalja.
És hacsak nem döntünk bölcsen, el is rabolja az időnket, amit sokkal értelmesebben tölthetnénk az életünk részét képező emberekkel és a feladatokkal, melyeket Isten arra rendelt, hogy véghezvigyük őket. A Szentírásban az Efezusi levél így ír erről: „Gondosan ügyeljetek tehát arra, hogyan éltek, ne mint esztelenek, hanem mint bölcsek. Jól használjátok fel az időt, mert rossz napokat élünk!” (Ef 5,15-16).
Ám nemcsak a digitális szétszórtság miatt érezzük, hogy nem győzünk mindennek eleget tenni. Sokan úgy vagyunk huzalozva, hogy hajlamosak vagyunk helytelenül felhasználni az időt. Alapvető érzékenységeknek nevezem ezeket a hajlamokat. Van olyan köztük, amelyik jellemző rád?
- Optimizmus (általában rosszul méred fel, mennyi időre van szükséged valamihez).
- Perfekcionizmus (megnehezíted a feladatokat magad számára, hosszú időt töltesz azzal, hogy amit teszel, tökéletes legyen – mégsem vagy vele soha megelégedve).
- Túlzott felelősségvállalás (a szükségesnél többet vállalsz, hogy elfogadjanak vagy elismerjenek).
- Rábólintási függőség (igent mondasz a kérésekre, hogy ne okozz csalódást másoknak).
- Túlzott bűntudat (túlvállalod magad és túlkompenzálsz, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásod).
Ezek az érzékenységek nagy hatással vannak arra, hogyan használjuk fel az időnket. Szabotálják Isten legjobb terveit számunkra, és fölösleges stresszben tartanak. Alapvető érzékenységeink hatására szellemi csata zajlik az elménkben, és könnyen eltérítenek a bölcs döntésektől.
Isten arra kér, legyünk bölcsek. Válasszuk azt, ami lényeges, és ne a haszontalan vagy sürgetőnek látszó dolgokat, amik állandó stresszben és rohanásban tartanak, eltántorítanak a céltól, megfosztanak az elégedettség érzésétől. Ha nem így teszünk, kockáztatjuk, hogy időnket fontosnak látszó dolgokra pazaroljuk, és csak visszatekintve vesszük majd észre, hogy mennyire nem voltak azok.
Mielőtt döntesz időd eltöltéséről, gondold át, valóban van-e értelme, vagy csak evilági haszontalanság. Hangolódj rá Isten hangjára, mely a fontos, értelmes irányba vezet. Hallgass Rá.

Uram, köszönöm az idő csodálatos ajándékát. Segíts minden nap felismernem véges földi időm örökkévaló értékét, hogy a te dicsőségedre használjam, s képes legyek arra összpontosítani, ami kedves a Te szemedben. Szabadíts meg bizonytalanságaimtól, rossz érzelmi beállítottságaimtól, a perfekcionizmustól, a fölösleges lelkiismeret furdalástól, a túlzott felelősségérzettől, melyek hatására nem döntök bölcsen az időmről. Jézus nevében, Ámen.

Valorie Burton: Choosing the Meaningful Over the Urgent
Daily Devotion 2019.05.06.
http://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2019/05/06/choosing-the-meaningful-over-the-urgent