Lélekerősítő - Épp a mostani időkre

Binu Samuel

„Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.” Jer 1,5

Héthónapos terhes voltam, ültem a kanapén a nappaliban, és nem hittem a szememnek. Két repülőgép belecsapódott a World Trade Centerbe – szándékosan.
Két hónap múlva megszületik a kisbabám, gondoltam. Milyen gonosz világba fog érkezni? Lesz esélye egyáltalán?
Felhívtam egy barátnőmet. Ugyanúgy megdöbbent és elkeseredett, mint én. Hangot adtunk gondolatainknak, és imádkoztunk.
Ugorjunk előre kb. 10 évet.
Taroltak a mobiltelefonok. Az internetet - és ezzel hozzáférésünket a bűnhöz - szó szerint a tenyerünkben tartottuk. A szívem összeszorult a gondolattól, hogy a fiaim ilyen, a technológiától megszállott világban nőnek fel.
Felhívtam a barátnőmet (ugyanazt, akit a 9/11 után). Megértette félelmeimet, és hagyta megint, hogy hangot adjak gondolataimnak.
Még ha a fiaim nem keresnek is tiltott tartalmakat, lehet olyan osztálytársuk, aki viccből megmutat nekik valamit, ami aztán beszippantja a fantáziájukat. Mi lesz akkor?
„Miféle idők járnak most, amikor fel kell nevelnünk a gyermekeinket?” – kérdeztem. „Egyáltalán lesz esélyük a fiaimnak?”
Barátnőm emlékeztetett rá, hogy a perverzió és a kísértés nem újkeletű dolgok. Olvasd végig az Ószövetséget. De Isten mindig ad erőt gyermekeinek, hogy megküzdjenek ezekkel. Gondolj Potifár kéjsóvár feleségére. Nem hagyta békén Józsefet, de Isten bölcsességet adott a férfinak, és el tudott menekülni előle.
Isten tud előre a kihívásokról, melyekkel szembe kell néznünk. Ha folytatjuk az imádkozást, és az Igében lefektetett elvek alapján élünk, Isten ugyanúgy kész bölcsességet és kegyelmet adni nekünk, mint Józsefnek.
A beszélgetés végén együtt imádkoztunk gyermekinkért.
Ugorjunk előre újabb 10 évet.
2020 van. Hazafelé tartok a munkából, és próbálom megemészteni, amit láttam. Üres polcok, ahol a tejtermékek, húsfélék és wc-papírok álltak, és kígyózó sorok a kasszánál. Talán te is láttál ilyet. Világvége hangulatot árasztott. Mi történik? Világjárvány!?
Felhívtam a barátnőmet (igen, ugyanazt). Hangot adtam gondolataimnak: „Gyermekem két hónap múlva befejezi az egyetemet. Milyen világba lép ki?”
Egymást erősítettük az igazsággal: Isten mindent tud. Tudta, hogy ez be fog következni – és hogy mindnyájunknak részünk lesz benne.
A Jer 1,5-ben Isten így szól Jeremiáshoz: „Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.” Isten már tudta Jeremiás születése előtt, hogy ő lesz a „panaszos próféta”, aki Izrael történetének egy őrült időszakában fel fog szólalni a gonoszságok ellen.
Isten megalkotta Esztert, tudva, hogy nem lesz könnyű sorsa. Tudta, hogy árván fog maradni, és egy szépségversenyen az ország királynőjévé választják. De ahogy a nagybátyja mondta neki, talán épp ezekért az időkért született (Esz 4,14), és ez érvényes ránk is.
Isten tudta előre, hogy nagyobbik fiamat két hónap választja el a diplomától, a kisebbik fiamnak egy tanórája van hátra az autóvezetői tanfolyamból – egy világjárvány közepén.
Isten ismerte a terveinket, és azt is, hogy ezek átalakulnak. Azt is tudta, hogy faji zavargások fognak kitörni a járvány alatt.
De Isten minden szükségest megad nekünk és gyermekeinknek – nemcsak ahhoz, hogy túljussunk ezen a helyzeten, de ahhoz is, hogy növekedjünk, és hordozzuk az emberek között az Ő reménységét.
Hazafelé a munkából akkor este ugyanúgy zártuk a beszélgetést barátnőmmel, ahogy szoktuk bizonytalan időkben: imádkoztunk.
Isten nem rendül meg attól, ami történik.
Mielőtt megalkotott, ismert téged is, engem is, és tudta, mi vár ránk. „Épp a mostani időkre” szánt és választott ki minket.

Uram, köszönöm a reményt, ami Benned van. Mikor megalkottál, tudtad, milyen nehézségekkel fogunk szembesülni. Vértezz fel, és engedd, hogy a Benned lévő remény hordozói legyünk az emberek között. Terjeszd fölénk békédet és védelmedet. Jézus nevében, Ámen.

Binu Samuel: Appointed For Such a Time as This
Daily Devotion, 2020.06.29.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/06/29/appointed-for-such-a-time-as-this

Lélekerősítő - Hiányosságaink tesznek használhatóvá

Jasmine Williams

„Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem.” Fil 3,12

Úgy érzed, néha sokkal könnyebb tanácsot adni másoknak, mint neked magadnak aszerint élned? Én gyakran elcsodálkozom, miután leteszem a telefont. Valóban én mondtam ezeket a bölcs szavakat? Ejha! Talán nekem is követnem kéne saját tanácsaimat!
Talán képmutatónak tűnhet, hogy magamnak is ugyanarra a tanácsra van szükségem, amit másnak adok, de nem hiszem, hogy Isten így tekint rá. Ő tudja, hogy bár hiszünk Igéjében, előfordul, hogy nem kapaszkodunk Belé úgy, ahogy kellene, és többet aggódunk meg kételkedünk, mint amennyit imádkozunk.
Eszembe jutnak Pál szavai a filippibeli gyülekezethez: „Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem” (Fil 3,12).
Pál ellátja őket utasításokkal alázatról, egységről, Istenismeretről, majd a 12. versben közli, hogy ő maga sem jutott még el a célba.
Nekem reményt ad ez a mondat.
Tudok kegyes tanácsokat adni, bölcs szavakat mondani barátaimnak, de azt is tudom, hogy együtt haladunk az úton. Nem érkezett meg egyikünk sem. A kulcs a továbbhaladáshoz, ahogy Pál rámutat, az, hogy maradjunk alázatosak. Lesznek időszakok, amikor saját cselekedeteink nem érnek fel a keresztény tanácsokhoz, melyeket másoknak adunk, de törekednünk kell a cél felé. Isten Igéje továbbra is az élet tökéletes térképe, akkor is, ha néha elmaradozunk.
Pál minden erejével arra törekedett, hogy megismerje Istent, mert Krisztus őt magához ragadta. Arról a köztes állapotról beszél, amelyben mi, hívők tartózkodunk. Igen, Jézus magához ragadta a szívünket! Igen, meg akarjuk Őt osztani másokkal! De még ekkor, ez alatt is törekszünk Isten jobb megismerésére.
Tarts ki Krisztus közvetítésében. Használd szavait továbbra is tanácsként vagy vigasztalásra. Mert Ő a legjobb, amit adhatunk. Előfordul, hogy elszalasztunk egy jelet? Igen, de ezzel nincs semmi baj, ha folytatjuk a kutatást. Isten tudja, hogy hatásunk nem tökéletességünkből ered. Inkább a győzelemből, amit gyengeségeinken aratunk, a küzdőtéren szerzett sebeinkből, melyek azt üzenik másoknak: „Sikerülni fog, ha kitartasz Isten követésében – én is ennek köszönhetem, hogy túljutok az egyes napokon.”
Talán azt tanácsolod valakinek, bízzék Istenben, s közben titokban saját életed tele van aggódással. Vagy beszélsz másoknak az Istennel való személyes kapcsolat fontosságáról, és a mindennapokban mégsem Őt helyezed az első helyre.
Rendben van.
Vedd észre, hogy hibáztál, és folytasd a próbálkozást.
Ha Isten Igéjének talaján állunk, még ha nem is sikerül tökéletesen aszerint élni, hitben járunk. Azt üzenjük a világnak, hogy ez a Jézus, aki megváltoztatta életünket, tovább munkálkodik rajtunk, és felhasználja tökéletlenségünket arra, hogy magához vonzzon másokat.

Drága Jézus! Segíts, hogy magamat eszköznek lássam, mellyel hatni akarsz a világra. Sosem leszek elég tökéletes ahhoz, hogy Téged képviseljelek, de nincs is erre szükséged. Segíts, hogy Rád bízzam gyengeségeimet, tudva, hogy fel tudod őket használni nagy terved megvalósításához. A Te nevedben, Ámen.

Jasmine Williams: Our Imperfections Make Us usable
Daily Devotion, 2020.06.18.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/06/16/our-imperfections-make-us-usable

Lélekerősítő - Milyen legyen a felebaráti szeretet?

Dr. Derwin L. Gray

„Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” Mt 5,7

Szoktad néha úgy érezni, hogy sosem fog véget érni az igazságtalanság, a megfélemlítés, az erőszak ezen a világon? Jézus korában sem volt másképp. A Római Birodalom nem az irgalmasságáról nevezetes.
De a zsidó vezetőknek is gondja volt az irgalmassággal. A mindennapi emberek egyik oldalról a kegyetlen, eltipró Római birodalom, másik oldalról a könyörtelen, romlott vallási rendszer szorításában éltek.
Ezért maga az Irgalom jött el, hogy megmutassa, hogyan lehetünk jobb emberek. Tudta, hogy az ember nem tud könyörületes lenni, míg meg nem tapasztalja az isteni könyörületességet. Ha nem a tiéd, nem tudod továbbadni. Jézus, Aki az irgalom kiapadhatatlan forrása, a földre küldetett, hogy az emberiség hozzá jöjjön és igyon az Irgalom életadó vizéből.
Jézus nem csak irgalmas volt hozzánk, de meg is tanította, hogyan legyünk irgalmasak. A Mt 5,7-ben mondja: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak”.
Jézus szerint az irgalmas ember szereti felebarátját. De ez nem érzelem, hanem Jézus keresztjéhez hasonlító irgalom.
Elmondott egy történetet egy meglepő felebarátról, aki irgalmat gyakorolt egy meglepő címzettel. Az irgalmas szamaritánus történeteként ismerjük. Jézus elmesélte, hogy egy életveszélyes állapotban fekvő ember mellett elment egy Jeruzsálemből érkező zsidó pap meg egy levita is, ránéztek, de nem ajánlották fel segítségüket.
Mai megfelelője az lenne a történetnek, ha elmennénk vasárnap a templomba, hallgatnánk a prédikációt az örömhírről, énekelnénk, részt vennénk az Úrvacsorán, befogadnánk, megkeresztelnénk az új híveket, aztán odakinn szótlanul elmennénk egy szükséget szenvedő embertársunk mellett. Pedig éppen ezt tesszük!
Elhagyjuk a legfontosabbat: Istennel való kapcsolatunkból mindig következnie kéne, hogy könyörületet gyakorlunk szenvedő embertársainkkal. A szeretet nem megy el a fájdalom mellett. Szeretet az, amikor az irgalom válaszol az emberi szenvedésre.
Amit ezután mond Jézus, megdöbbenthette zsidó hallgatóságát. A történet úgy folytatódik, hogy egy gyűlölt szamaritánus, a zsidó nép ellensége, haladt ugyanazon az úton. Észrevette a megvert, vérben fekvő zsidó férfit, és megkönyörült rajta.
A szamaritánustól sokat tanulhatunk az irgalomról.
Először is: az irgalom nem fél megérinteni az emberi szenvedést. A szamaritánus nem kerülte el a vérző, megvert embert. Belépett szenvedésébe, melyet az ellene elkövetett bűn okozott.
Másodszor, az irgalom nem fél az etnikai, kulturális, vallási korlátoktól. Már annak a gondolata is sértette a zsidó hallgatóságot, hogy a történet pozitív hőse egy szamaritánus. A zsidók és szamaritánusok között kölcsönös félelem és gyanakvás állt fenn. Ahogy ma is félelmet és bizalmatlanságot generál a különbözőség.
Harmadszor: az irgalmasságnak ára van. Nem ingyenes a segítségnyújtás. Az irgalmas szamaritánus bekötözte a sérült ember sebeit, olajat és bort öntött rájuk. Azután felrakta saját állatára, és fizetett a fogadósnak az ellátásért, gondozásért. Összesen két dénárjába került a sebesült zsidó ember megsegítése. Együttérzésből kétheti bérnek megfelelő összeget adott egy feltételezett ellenség ellátásáért.
Sokszor tapasztaltam keresztény körökben, hogy azt gondoljuk, elég hinnünk a hitigazságokban, és máris Jézus követői vagyunk. Pedig a hitigazságot nem elég tanulmányozni, nem elég beszélni róluk, hanem meg is kell valósítanunk az életünkben. A hitet élnünk kell.
A kulturális, etnikai és generációs korlátok nélküli szeretet testvéreink iránt Krisztusban, és az ellenségeink iránti szeretet – ez a legtökéletesebb jele annak, hogy elérkezett Isten országa. Ez jelenti a jó élet bőségét, teljességét.
El tudod képzelni, mennyire más volna világunk, ha eszerint élnénk?

Atyám, végiggondolom, hány és hányféleképpen voltál irgalmas hozzám. Végtelen hálával tartozom neked. Zengjen szívem háladalt életem minden napján, és tovább, az örökkévalóságon át. Jézus nevében, Ámen.

Dr. Derwin L. Gray: What is Loving My Neighbor Supposed to Look Like?
Daily Devotion 2020.06.08.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/06/08/what-is-loving-my-neighbor-supposed-to-look-like