Megtört szíve gyötrelme

Max Lucado

Jöjj el velem egy percre a történelem talán leghomályosabb éjszakájába. A jelenet egyszerű, hamar rá fogsz ismerni. Csavarodott olajfák ligete. Nagy kövek szétszórva a földön. Alacsony kőkerítés. Sötét, sötét éjszaka.
Most nézd meg közelebbről a képet. Less át a lombokon. Látod azt az embert? Azt a magányos alakot? Mit csinál? Hason fekszik a földön. Az arca sártól, könnytől maszatos. Öklével a kemény földet veri. Szemét bódító félelem nyitja tágra. Haja verejtéktől tapad a fejéhez. Az ott a homlokán vér?
Ő Jézus. Jézus a Getszemáni kertben.
Talán ismered a klasszikus képet Jézusról a kertben. Egy nagy szikla mellett térdel, köntöse hófehér. Kezét békésen imára kulcsolja. Tekintete derűs. Feje fölött glória. Egy mennyei fénysugár hull aranybarna hajára.
Nos, én nem vagyok művész. De egy dolgot mondhatok. Aki azt a képet festette, nem Márk evangéliumából merített ihletet. Mikor Márk beszámol arról a fájdalmas éjszakáról, ilyen kifejezéseket használ: „Remegni kezdett és gyötrődni.” „„Halálos szomorúság fogta el lelkemet.” „egy kevéssé előre menvén, a földre esett, és imádkozott”.
Egy jámbor Jézus képe ez Atyja tenyerén? Aligha. Márk fekete színt használt a lefestéséhez. Halálos gyötrelemben vergődő Jézust látunk. „A fájdalmak férfiját” (Iz 53,3). Egy férfit, aki küzd a félelemmel, a hivatásával, szabadulni szeretne.
A megtört szív sötétjében látjuk Jézust.
A zsidóknak szóló levél szerzője később így írt: „Földi életében hangosan kiáltozva, könnyek között imádkozott s könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól” (Zsid 5,7).
Micsoda kép! A szenvedő Jézus. Jézus a félelem állapotában. Nem a szentségébe, hanem az embervoltába burkolózott Jézus ez.
Ha legközelebb elborít a homály, emlékezz Jézusra a kertben. Ha legközelebb úgy érzed, senki sem ért meg, olvasd újra Márk evangéliumának 14. fejezetét. Ha legközelebb az önsajnálat vesz erőt rajtad, mert senki sem törődik veled, látogass el a Getszemáni kertbe. És ha legközelebb azon gondolkodol, vajon látja-e Isten a szörnyűséget, ami a világban történik, hallgasd őt, ahogy a csavarodott fák között nyüszítve könyörög.
Ha legközelebb szenvedned kell, figyelj. Talán most kerültél legközelebb Istenhez. Ha erősen nézed, talán meglátod a szögek ütötte sebhelyeket a kézen, ami kivezet a sötétségből.

From The Great House of God
© (Thomas Nelson Publishers, 2009) Max Lucado
https://www.crosswalk.com/devotionals/upwords/