Nancy Demoss Wolgemuth
„Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” 1Kor 2,9b
Tudjuk, hogy az emberi élethez kikerülhetetlenül hozzátartozik a szenvedés. Nem kéne hát, hogy meglepetésként érjen. De hogyan kezeljük? Hogy tudunk kitartani? Amikor hullámok közt vergődünk, hogyan tudunk a felszínen maradni?
Kritikus pontja küzdelmünknek a megfelelő perspektíva: tekintetünket irányítsuk felfelé, és ne kifelé a körülményekre, vagy befelé magunkra. Az igazság alapján adjunk tanácsot szívünknek. Gondolatainkat és érzelmeinket Isten történetére irányítsuk.
1895-ben egy Andrew Murray nevű dél-afrikai lelkész, tanító és író nagy létszámú keresztény összejöveteleken prédikált Angliában. Mivel egy korábbi sérülésből eredően, amikor szolgálati útján lelökték egy szekérről, állandó fájdalmai voltak, és mert éppen lehangoló kritikát kapott egy neves személytől, a kimerült Murray úgy döntött, hogy vasárnap reggel ágyban marad. De ahelyett, hogy testi-lelki fájdalmában dagonyázott volna, elhatározta, hogy megfogalmaz és leír magának néhány bátorító gondolatot.
A lap tetejére ez került: „Amikor bajban vagy, ezt mondd…” Ezután a következőket írta, hogy az igazsággal bátorítsa lelkét:
Először is: Ő hozott ide; az Ő akaratából vagyok ezen a szűk helyen; megnyugszom ebben a tényben.
Azután: Meg fog őrizni itt szeretetében, és megadja a kegyelmet, hogy gyermekeként viselkedjem.
Majd: Áldássá teszi a megpróbáltatást, megtanítja, amit szeretné, hogy megtanuljak, és kimunkálja bennem a kegyelmet, amit adni szeretne.
Végül: A Szerinte megfelelő időben újra kiemel innen – Ő tudja, hogy hogyan és mikor.
Mondjam hát, hogy itt vagyok, mert
1. Isten megbízott
2. megőriz
3. tanít
4. amíg jónak látja.
Nem lehet elégszer elismételni ezeket az igazságokat.
Sose felejtsd el, hogy Isten szeret. Vigyáz rád. Tudja, mit és mennyi ideig bírsz el. Amin keresztülmész, nem tart örökké. Ha szenvedsz valamitől – legyen az valami, amit nem akarsz, de mégis van, vagy valami, amit szeretnél, de nincs meg –, ez az a mennyre irányuló, neked való perspektíva, ami megadja a kegyelmet, bátorságot és erőt a folytatáshoz.
Hogyan tudunk kitartani a csüggedés idején?
Nézzünk felfelé. Jusson eszünkbe, hogy Isten minden gyermeke számára - éljen bármilyen körülmények között -, a legjobb még hátravan. Nem a pillanatnyi nehézség megoldása ad reményt az örömteli jövőre, hanem az a biztos tudat, hogy
„Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik” (1Kor 2,9b).
Mennyei Atyám, tanítsd meg, hogy amikor a csüggedés, fájdalom vagy kétségbeesés hullámai törnek rám, tudjak felfelé nézni, és bízzak rendületlenül isteni tervedben. Köszönöm a biztos reményt, hogy olyan csodálatos jövőt készítesz nekem, ami felülmúlja képzeletemet. Jézus nevében, Ámen.
Nancy Demoss Wolgemuth: When We’re in Times of Trouble
Daily Devotion, 2019. okt. 8.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2019/10/08/when-were-in-times-of-trouble
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése