Lélekerősítő - Hogyan kell jól várakozni

Chrystal Evans Hurst

„Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” Fil 4,6

Beteg nagybátyámhoz utaztam. Miután megtudtuk, hogy az orvosok szerint nem jók a kilátásai, sokan elindultak a családból, hogy meglátogassák, és egy kicsit vele legyenek.
Én az utolsó pillanatban határoztam el, hogy utazom. Kapkodva összecsomagoltam. Kiszáguldtam a repülőtérre. Még elkaptam a járatot. Mikor leültem a helyemre, végre lecsillapodtam, boldogan, hogy ilyen rövid idő alatt mindent el tudtam intézni az induláshoz.
A városba érve fogtam egy taxit. Hosszú út állt előttem, ki akartam használni, és be akartam fizetni néhány számlát online. Benyúltam a táskámba az irattárcámért, és rádöbbentem, hogy nincs benne.
Persze bepánikoltam. Mindent átkutattam a táskában, áttapogattam az összes zsebét, de hiába. Semmi.
Elkezdtem telefonálni. Felhívtam minden lehetséges helyet, a talált tárgyak osztályát a kiinduló és az érkezési pontokon, felhívtam az üzletet, ahol rágógumit vásároltam az útra – sehol nem volt a tárca. Végül kitöltöttem és elküldtem a nyomtatványt, amit olyankor szokás, ha elveszítünk valamit az úton. Aztán csak vártam, és imádkoztam.
Erős késztetést éreztem, hogy tovább kutassak az elveszett tárca után, menjek vissza, és személyesen jelentkezzem a lehetséges helyeken. De arra is vágytam, hogy nagybátyám szemébe nézzek, hogy egészen jelen legyek nála, és élvezzem az együttlétet a ritkán látott családtagokkal. Igyekeztem legyőzni a nagyon is indokolt aggódást elveszett tárcám miatt, mely tele volt fontos személyi iratokkal, hogy arra összpontosíthassak, ami most fontosabb volt.
Imádkoztam. Megtettem mindent, ami emberileg lehetséges, hogy előkerüljön a tárca, és nem akartam elszalasztani az alkalmat, hogy teljesen átéljem az értékes perceket azokkal, akiket szeretek. A hiányzó irattárcáért semmit sem tehettem, csak várakoztam.
Választhattam: aggódva várakozom, vagy jól, annak tudatában, hogy mindent megtettem, és bízom benne, hogy Isten hozzáteszi a magáét.
Aggódás az, ha hagyjuk, hogy gondolataink a lehetséges vagy valóságos nehézségekkel vagy bajokkal foglalkozzanak. Lehet jogos az aggodalom, vagy a szorongás érzése, az viszont tőlünk függ, hogy beleragadunk, vagy nem.
A Fil 4, 6-ban olvassuk: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.”
A Biblia nem csak azt kéri, hogy „semmi felől ne aggódjunk”, hanem rámutat, hogy mit tehetünk helyette. Valamit, ami lefoglalja gondolatainkat és érzelmeinket, még ha a kezünk tehetetlen is.
A javaslat? Imádkozzunk.
A jó várakozáshoz hozzátartozik a nyugton maradás fegyelme, „hogy megállhassatok” (Ef 6,13), és az, hogy gondjainkat tárjuk az Atya elé. Ez „szüntelen imádkozást” (1Tessz 5,17) jelent – mindannyiszor, mikor az aggódásból át kell váltani a nyugalom szent tevékenységébe.
Hogy nehéz volt-e nyugodtan várakozni? Igen. De valahányszor éreztem, hogy tudatom felszínén megjelenik a kérdés, hogy vajon előkerül-e az irattárcám, imádkozni kezdtem. Tudatosítottam magamban, hogy mindaz pótolható, ami az irattárcában volt, az idő viszont, amit az aggódásra vesztegetek, nem.
Hogy előkerült-e a tárcám? Igen. Néhány nappal később elküldték, semmi sem hiányzott belőle, és nem nyúltak semmihez. De ami sokkal fontosabb, döntésemmel biztosítottam, hogy még valamit ne veszítsek el: a békémet, és a családdal töltött értékes időt.
Ha hasonló döntés elé kerülünk, válasszuk a jó várakozást. Bárhogy lép is Isten válaszul imáinkra, a kimenetelt mindig rábízhatjuk.

Istenem, segíts, hogy tudjak helyesen várakozni. Add, hogy mindig tudjam, mit tegyek, és mikor tegyem. Aztán segíts, hogy a szent nyugalmat válasszam akkor is, ha inkább nyüzsögni vagy aggódni szeretnék. Adj békét, Uram, és taníts meg bízni Benned, mialatt várom, hogy válaszolj imáimra. Jézus nevében, Ámen.

Chrystal Evans Hurst: How to Wait Well
Encouragement for today, 2018. március 2.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2018/03/02/how-to-wait-well