Mt 8,30-35

Ezután elkezdte őket tanítani arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia. Egész nyíltan mondta el nekik ezt a dolgot. Ekkor Péter félrehívta őt és kezdte lebeszélni. De ő megfordult, a tanítványaira tekintett, és megdorgálta Pétert ezekkel a szavakkal: ,,Távozz előlem, Sátán! Mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével.'' Azután magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: ,,Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt.

Jézus emberségének, embervoltával való küzdelmének tanúja egy mondat ebből a jelenetből. Nem véletlenül jön elő újra a Távozz tőlem,Sátán! parancs, hisz amit itt Jézus átélt, emlékeztet a pusztabeli megkísértésre. Nem tudjuk, mit mondott Péter Jézusnak, amikor félrehívta azután, hogy Jézus az eljövendő szenvedéséről beszélt. Valami olyasmi lehetett, hogy ne beszéljen már ilyen sötét dolgokról, mikor az emberek annyira bíznak benne. Ne törje le a lelkesedésüket. Meg különben is, miért kéne mindez megtörténjék? Majd ők megvédik az ellenségektől. Akkor válik igazán hasznára a népnek, ha életben marad, tanítja és gyógyítja őket.
Jézus egy pillanatra, a pillanat töredékére, megtorpan a maga útján. Megcsillan előtte a csábító lehetőség. Mint akkor ott a pusztában. Akkor egyedül volt szemben a Sátánnal, egyetlen kapaszkodója az Írás volt. Azzal verte vissza a támadást. Most nincs egyedül. Nem az írásból merít erőt a kísértéssel szemben. „Megfordult, a tanítványaira tekintett.” Az ő látványuk adott neki erőt. A nép, akinek nemcsak pillanatnyi baját kell megoldania, nem aktuális szenvedését orvosolnia, nem egyes embereket kell felemelnie, hanem meg kell fizetnie az árat, hogy mindegyikük megszabaduljon. Ezek is, akik itt vannak koszosan, fáradtan, benne-bizakodón a szeme előtt, de mindazok is, akik ezután fognak hinni benne, azután fogják követni őt.
Legyőzi a kísértést, nagy levegőt vesz, magához hívja a tömeget (nemcsak a tanítványokat), és kimondja a végkövetkeztetést, amit magából kiindulva hozott meg, de amit mindnyájunkra nézve érvényesnek hirdet: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt.”