Lélekerősítő levelek 157

Jézus veled gyászol
Suzie Eller

„Jézus könnyekre fakadt.” Jn 11,35

Színes lufik, hatalmas gerberák töltötték meg a színpadot. Amber mindenkit arra kért, hogy valami élénkszínű ruhát viseljen, olyat, aminek örülne vidám, gyönyörű nyolcéves kislánya – ha jelen lenne.
De Callie nem volt ott. Mikor ez a drága gyermek meghalt, Amber szívének egy része vele ment. Esténként néha maga is csodálkozott, hogy végig tudta csinálni ezt a napot is.
Jó szándékú ismerősök azt tanácsolták, lépjen tovább, vagy hogy legyen hálás a szép pillanatokért, amiket Callie-val tölthetett. De minél inkább igyekezett elnyomni a bánatát, annál inkább előbukkant a legváratlanabb, számára is érthetetlen időpontokban és helyzetekben.
A Bibliában is olvashatunk mély gyászról. A János 11 elmeséli nekünk, mennyire szenvedett Márta és Mária, mikor elvesztették fivérüket, Lázárt. Négy nappal később azt hallják, hogy Jézus és a tanítványok közelednek a városkapuhoz.
Márta azonnal elrohan, hogy találkozzon Jézussal. Mária marad.
Jelentősége van annak, hogy Mária nem ment rögtön Jézushoz. Mária, aki Jézus lábánál ült nemrég, és itta minden szavát. Mária, aki testvéreként szerette Jézust, de mint Urára nézett fel rá.
A Szentírás nem magyarázza meg, miért maradt hátra Mária, de lelkiállapotáról mégis képet kapunk. Mikor végül odaért Jézushoz, leborult a lába elé. Onnan tette fel Neki gyötrő kérdéseit, kételyeit, nyújtotta felé fájdalmát.
És a Biblia azt mondja, hogy Jézus sírt.
Egyik kommentár úgy értelmezi Jézusnak ezt a Mária fájdalmára adott válaszát, mint az „isteni választ az emberi lélekre”. Jézust megrendítette Mária és a körülállók fájdalmának a mélysége, Isten szíve leért a földre, és együtt sírt velük.
Nem is olyan sokkal a Máriával való találkozás után Jézus olyan szenvedést élt át, amilyet még soha senki. Az Iz/Ézs 53,4 előre megjövendölte: „Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott.” Jézus a kereszten nemcsak testi szenvedést élt át, a lelki ugyanolyan fájdalmas volt.
A síró Jézus megértette Mária fájdalmának súlyát. Nem mondta neki, hogy lépjen tovább. Vagy hogy nem így kellene éreznie. A belső gyötrelemre Jézus belső békét nyújtott azzal, hogy együtt sírt Máriával.
Talán olyan helyzetben vagy, hogy megérted Amber fájdalmát. Teljes életet szeretnél élni, de kitöltetlen, fájdalmas űrt hordasz magadban.
Szeretnék egy vigasztaló gondolatot megosztani veled. Jézus jelenlétében nem kell megjátszanod magad. Nem kell elnyomnod, félretolnod a fájdalmadat, nem kell menekülnöd tőle. Mennyei Atyád nem várja ezt. Ahogy Jézus fogadta Máriát, úgy fogad téged is Megváltód egy biztonságos helyen a lelkedben, ahol nem kell félni, ha fáj. Ez egy biztos menedékhely, ahol elkezdődik szíved gyógyulási folyamata, ahol megoszthatod fájdalmadat Azzal, akit megsebeztek és összetörtek, és aki magán hordva szíved fájdalmát felvitte azt a keresztre.
Két éve hagyta el Callie a földi világot. Amber azt mondja, gyógyulása azon a napon kezdődött, mikor megérezte, hogy őszintén gyászolhatja drága Callie-ját Megváltója előtt, aki őt a legjobban szerette. Hogy érzi-e még Callie hiányát? Persze, mindig is érezni fogja. Callie ott lesz a szívében, amíg él. De amikor újra rátör a fájdalom – és lesznek ilyen napok –, tudni fogja, hogy van egy biztonságos hely a lelkében, aminek ha megnyitja az ajtaját, Krisztus belép, hogy együtt gyászoljon vele.

Szerető Megváltóm, aki azt ígérted, mindig velem maradsz, soha nem hagysz el, viseled a terhet, amit hordozok, ma arra kérlek, gyere, és sírj velem. Örömmel tölt el, hogy Hozzád jöhetek, s feléd nyújtott tenyerembe átvehetem tőled megújuló életemet, mialatt együtt gyászolsz velem. Jézus nevében, Ámen.

Suzie Eller: Jesus Morns With You
Encouragement for today, 2014.03.20.
www.proverbs31.org


Többet kellene lazítanom
Glynnis Whitwer

„Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” Jn 15,11-12

Miért olyan nehéz leállnom a munkával, s lazítani egy kicsit?
Sok embernek ez könnyen megy. Minden alkalmat megragadnak, amikor eldobhatják a portörlőt, ott hagyhatják a mosatlant, kikapcsolhatják a gépet, és irány a park! Vagy egy film. Vagy egy kirándulás. És sok-sok nevetés.
Szeretnék jobban hasonlítani hozzájuk.
Nem lehetne, hogy a személyiségtesztek egy időn túl már ne mindig ugyanazt az eredményt hozzák? Sajnos állandóan ugyanaz a konklúzió, amit a családom nagyon is jól ismer: felelősségteljes, komoly egyéniség vagyok. Olyan, aki vendégségben is nekiáll összeszedni a poharakat, tányérokat. És mindig az órát lesi, hogy időben történjenek az események. Az a típus vagyok, aki szerint első a kötelesség, s csak ha minden munkát elvégeztünk, akkor jöhet a szórakozás.
Csakhogy a munkát nem lehet bevégezni. Alig fejezem be az egyiket, már vár rám a következő feladat. Mindig volna még mit tenni. Ezért állandó hamis bűntudatom van. Örökösen.
Minden erősségünknek van jó és rossz oldala. A felelősségteljes személyiség jó oldala – hát az, hogy felelősségteljes vagyok. Ha valamire kimondom, hogy meglesz, biztos lehetsz benne, hogy elkészülök vele.
A rossz oldala viszont az, hogy úgy érzem, az egész világ súlya nyomja a vállamat. Bele lehet bolondulni, ha állandóan számon akarsz tartani mindent: azt is, ami rád tartozik – meg azt is, ami nem. Képtelen vagyok lazítani. Ráadásul még neheztelek is azokra, akik nem hajlandók velem együtt cipelni a világ súlyát. Hogy tudnak ennyi időt elvesztegetni?!
Hogy mi a valóság? Az, hogy nem az én dolgom mindent elintézni.
Az, hogy többet vállalok, mint ami az én feladatom, azt jelzi, hogy hiányzik belőlem a bizalom: Istenben – hogy jól végzi a dolgát, és másokban - hogy ők meg a magukét.
Nem hiszem, hogy Jézus ilyen csupa-munka-semmi-lazítás életet szánt nekem, mint tanítványának. Hogy én vigyem a terhét annak is, ami nem az én dolgom. Hogy a képernyő előtt üljek ahelyett, hogy másokkal találkoznék.
A Biblia méltányolja a szorgalmas munkát, de Jézus üzenete egyértelmű: szeresd Istent. Szeresd az embereket.
A János 15,11-12-ben így szól Jézus: „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.”
Jézus, akinek több elvégeznivalója volt aktív szolgálata három évében, mint nekem egy élet alatt, nem veszítette szem elől fő feladatát: azt, hogy szeresse az embereket. Ez néha tanításban nyilvánult meg. Máskor szolgálatban. Megint máskor együtt barangolt velük. Együtt vacsorázott velük. Lakodalomba ment velük. Magához vonta a gyermekeket. Ezek a munka nélkül töltött időszakok nem voltak üresek. Értéküket az adta, hogy ilyenkor Jézus más módon tudta kimutatni szeretetét.
Szerethetjük Istent és az embereket, amikor dolgozunk. És akkor is, amikor lazítunk, és jól érezzük magunkat.
Olyan igazság ez, amit gyakrabban kéne alkalmaznom saját életemre. Azt szoktam gondolni, hogy azzal mutatom ki a szeretetemet az emberek iránt, ha szolgálom őket. Pedig van, aki akkor érzi, hogy szeretem, ha egyszerűen csak együtt vagyok vele. És ez gyakran nem egy feladat közös elvégzését jelenti, hanem felszabadult együttnevetést, együttszórakozást.
Ez nekem kihívást jelent. Hogy akarjam jól érezni magam. Hogy akarjak együtt lazítani másokkal. Hogy igent mondjak a meghívásokra. Hogy kilépjek komfortzónámból. És hogy elengedjem a részleteket, az időbeosztást.
Munka mindig lesz. Emberek, akik velem akarnak lenni, nem biztos.
Isten elég jól ért a világ folyásának intézéséhez. Ráhagyhatom. Inkább fogjak kézen valakit, és hozzunk létre egy közös emléket, ami nem csak egy pipa a tennivalóim listáján.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy úgy alkottál minket, hogy tudunk nevetni. Köszönöm, hogy belénk oltottad a vágyat, hogy élvezni akarjuk az életet. Segíts, kérlek, hogy tudjak lazítani, és ki tudjam mutatni szeretetemet mások iránt anélkül, hogy közben az órámra néznék. Bocsásd meg, hogy sajnáltam az időt és figyelmet valakitől, akinek szüksége volt rám, mert ezzel elvont a munkámtól. Segíts, hogy ezentúl másként legyen. Jézus nevében, Ámen.

Glynnis Whitwer: I Really Should Have More Fun
Encouragement for today, 2014.03.21.
www.proverbs31.org


A szentség bennünk
Amy Carroll

„Az idős asszonyok hasonlóképpen legyenek komoly magaviseletűek, senkit se rágalmazzanak, ne igyanak sok bort, hanem tanítsanak a jóra. A fiatal asszonyokat tanítsák arra, hogy ragaszkodjanak férjükhöz, szeressék gyermekeiket, legyenek komolyak, tiszták, háziasak, gyöngédek, a férjük iránt engedelmesek, nehogy az Isten szavát káromlás érje.” Tit 2,3-5

Nem tudta, hogy figyelem. Pedig ezt tettem. És amit tapasztaltam, megváltoztatott engem is meg a házasságomat is.
Barátnőimtől hallottam, hogy Deborah, gyülekezetünk egyik tagja, elhatározta, hogy sosem mond rosszat a férjéről. Igazán szeretem a férjem, meg vagyok vele elégedve, még ha nem tartom is tökéletesnek. Akkoriban nem találtam semmi kivetnivalót abban, ha néha panaszkodom róla a barátnőimnek, kolléganőimnek. Ők is állandóan ezt tették.
Amit Deborah-ról hallottam, kihívást jelentett. Figyelni kezdtem őt és a férjét, hogy észrevegyem, mi más bennük. Feszülten lestem, hogy Deborah kitart-e elhatározása mellett. Igen, kitartott, és ennek eredménye nyilvánvaló volt.
Deborah és John sokkal régebb óta voltak házasok, mint mi, és három gyönyörű gyermeket neveltek. Ezzel együtt úgy viselkedtek, mintha a nászútjukon lennének. Egymás iránti odaadásukat nem szennyezte be az ítélkező lélek és panaszkodó száj okozta bizalmatlanság és keserűség.
A különbség hatására, amit náluk megfigyeltem, kezdtem azonnal észrevenni, mikor készülök kiengedni a gőzt, és kezdek panaszkodni a férjemről. Arra gondoltam, milyen szörnyű lenne benyitni egy szobába, és meghallani, hogy ő negatív dolgokat mond rólam. Elkezdtem követni Deborah-t.
Nem sok idő telt el, és már megtapasztaltam a gyümölcsöket a házaséletemben. Sokféle gyümölcsöt! Minél több jót mondtam a férjemről, annál több jót gondoltam felőle. A jó benne messze felülmúlta a tökéletlenségeket. Azzal, hogy dicsértem a férjem a barátnőimnek, növekedett a szerelmem iránta. Ráadásul sosem aggódtam, vajon mi jut vissza hozzá abból, amit mondok.
Egyre erősebben hinni kezdtem a bennünk lévő szentségben. A férjem és köztem lévő kötelék erősebb, mint ami bárki máshoz köt. Vannak dolgok, amik csak kettőnkéi.
Nagyon szeretek beszélgetni, de ez nem jelenti azt, hogy mindig mindent el kell mondanom másoknak. Ha valami gond van köztünk, kiönthetem szívemet Isten előtt, a Biblia biztat is erre. Ápolom a kapcsolatot olyan barátnőkkel, akik egyformán szeretik a férjemet és engem testvérekként Krisztusban. Ők meghallgatnak, tanácsot adnak, azonnal szólnak, ha nincs igazam. Keress magad köré olyan asszonyokat, akikről a Titus-levél 2,3-5 ír, ha valamilyen problémát kell megoldanod, vagy ha imára van szükséged egy helyzettel kapcsolatban.
Tudtán kívül, Deborah sok házasságot változtatott meg a gyülekezetben. Próbáljunk Deborah-kká válni közösségünkben, környezetünkben. Szeretném, ha szavaimnak, tetteimnek ilyen hatása lenne – erősítené a házasságomat, bátorítana másokat, dicsőségére válna Istennek.

Uram, segíts, hogy uralkodni tudjak a nyelvemen. Segíts, hogy dicsérjem a férjemet, ahelyett, hogy kritizálnám és panaszkodnék róla. Összetűzés esetén juttasd eszembe, hogy először mindig Hozzád forduljak. Add, hogy olyan barátnők kerüljenek körém, akik mellém állnak ebben a feladatban, akikkel kölcsönösen támogatni tudjuk ebben is egymást. Jézus nevében, Ámen.

Amy Carroll: The Sacred Us
Encouragement for today, 2014.03.17.
www.proverbs31.org


Öt szentírásalapú imádság fiadért
Brooke McGlothlin

„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, a jelen sötétségnek kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.” Ef 6,12

Vasvillatekintettel néz rám. Tudom, ha most kijelenteném, hogy „az ég kék, mikor süt a nap”, mindent megtenne, hogy bebizonyítsa, nincs igazam.
Néha már úgy érzem, hogy a fiam és én nem egy oldalon állunk, és ettől megszakad a szívem.
Ilyen napokon, mikor mindennel vitatkozik, amit mondok, és igyekszik a maga nyolcéves mindentudásával intézni a dolgait, úgy érzem, harcban állunk egymással, háború zajlik az otthonomban köztem és a kisfiam közt, és bármit megtennék, hogy megszűnjék az egyre mélyülő szakadék közöttünk.
Pedagógiai ismereteim alapján tudom, hogy a leszakadás folyamata természetes. A fiúk függetlenedni akarnak anyjuktól, és úgy érzik, bátran elindulnának oda, ahol a madár se jár. Erősek akarnak lenni, kinyilvánítani véleményüket, megvalósítani saját ötleteiket.
Mi most sajnos abban az átmeneti időszakban vagyunk, amikor az ötletek már felmerülnek, de kisfiam még nem elég érett hozzá, hogy vállalja megvalósításukért a felelősséget.
Így hát egymásnak feszül a homlokunk.
Néha hagyom, hogy a kialakult feszültség elhitesse velem, hogy a fiam ellenség, aki ellen harcolnom kell. De aztán eszembe jut az Ef 6,12: „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, a jelen sötétségnek kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.”
Amikor hosszúnak tűnnek a napok, és kimerít az anyaszerep, s mikor legszívesebben bezárnád a fiadat a szobájába, s eldobnád a kulcsot, jusson eszedbe: a fiad nem az ellenséged. De van ellenség.
Igen. Fiainknak van ellenségük, olyan, aki meg akarja lopni, meg akarja ölni, el akarja pusztítani őket (Jn 10,10). Szerencsére ennek az ellenségnek Isten Igéje szerint van egy ellenfele, aki szembe tud vele szállni.
Te magad.
És én. És minden anya, aki hajlandó térdre borulni és Istenhez kiáltani gyermeke lelkéért. „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” – olvassuk a Jak 5,16b-ben. A legjobb módja a küzdelemnek fiainkért, ha térdre borulunk. Kezdjük is el azonnal. Íme öt szentírásalapú imádság, amit használhatsz máris a harcban fiad lelkéért:
1. Teremts fiamban tiszta szívet, Istenem, újítsd meg benne az erős lelket!(Zsolt 51,12).
2. Add, Uram, hogy Téged kövessen a fiam, Téged féljen, tartsa meg parancsaidat. Hallgasson szavadra, imádjon Téged, és ragaszkodjon Hozzád! (5Móz 13,5).
3. Add, Uram, hogy fiam bátor legyen és erős! Ne féljen, és ne rettegjen! Tudja, hogy Te, Uram, vele vagy mindig, nem hagyod el, nem hagyod cserben (5Móz 31,6).
4. Add, Uram, hogy a fiam a színed előtt járjon, mint Dávid király, tiszta szívvel és egyenes lelkülettel, tegyen meg mindent, amit kívánsz tőle, teljesítse parancsaidat és törvényeidet! (1Kir 9,4.)
5. Add, Uram, hogy mint Timóteus, fiam is legyen mások példaképe beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben és tisztaságban (1Tim 4,12).

Mennyei Atyám, hálát adok Neked, hogy Igédben és az imádság által eszközt adsz a kezünkbe, amivel harcolhatunk fiaink lelkéért. Segíts, hogy mindig észrevegyem, ki a valódi ellenség, amikor konfliktusba kerülök a fiammal. Add, hogy minden, amit mondok és teszek, a Te dicsőségedet szolgálja. Jézus nevében, Ámen.

Brooke McGlothlin: Five Scriptural Prayers for Your Son
Encouragement for today, 2014. 03.18.
www.proverbs31.org


Öt imádság a lányodért
Lysa TerKeurst

„…éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem.” Iz 55,11

Rájöttem, hogy van valami, amitől őrizkednem kell anyai mivoltomban. Néha Isten akarok lenni a gyermekeim életében.
Én akarom megírni az élettörténetüket.
Én akarom felállítani jövőjük pályáját.
Én akarom meghatározni, mi a legjobb nekik.
Én akarom megóvni őket minden fájdalomtól.
Én akarok a gondviselőjük és védelmezőjük lenni.
És én akarok nekimenni mindenkinek, aki bántani merészeli a gyermekeimet.
Ismerős? Gondolom, igen. El sem tudtuk volna képzelni régen, mennyire fogjuk szeretni ezeket az emberkéket, akiket Isten a gondunkra bízott. Akkor is, ha csecsemőkorukban nem alszunk miattuk, ha hisztiznek a dackorszakban, ha szemforgatással jelzik véleményüket kamaszként, majd később, ha olyan döntéseket hoznak, amiktől megszakad a szívünk – mieink ők. Hogy szeressük őket. Hogy vezessük őket. Hogy útjukra eresszük őket.
És mindezt jól akarjuk csinálni.
De aztán olyasmi történik, ami kívül van a mi felségterületünkön, ami fölött nem rendelkezünk, és rájövünk, hogy nem mi vagyunk Isten. És nem tehetünk úgy, mintha az lennénk.
Mit tehetünk hát azzal az űrrel, ami anyai lehetőségeink vége és Istenben való bizalmunk kezdete között van? Ha a gyermekeimről van szó, mindent Istenre akarok bízni, ami túl van az én hatáskörömön. De ez annyira félelmetes. Olyan kockázatosnak tűnik.
A félelmetes és a kockázatos két olyan szó, amit anyai szívünk nem akar hallani gyermekeinkkel kapcsolatban.
Mit tehetek, hogy mélyüljön Istenbe vetett bizalmam? Hogyan békülhetek ki saját korlátaimmal, azzal, hogy nincs rálátásom mindenre, nincs hatalmam minden rossztól megvédeni őket? Mihez kezdjek aggodalmaimmal, amiktől jó esetben nem tudok aludni, rosszabb esetben pánikrohamot kapok, és úgy érzem, megőrjít a rettegés?
Egyetlen dologgal tudjuk betölteni az űrt, ami saját korlátaink és Istenbe vetett bizalmunk között tátong: imádsággal.
Tudom, tudom. Kegyes keresztény közhelynek hangzik. Tipikusnak. Hiperspirituálisnak. Nem ezt a választ szeretnénk hallani.
Pedig hát az imádság az egyetlen valós lehetőség.
Brooke McGlothlinn barátnőm tegnap írt egy elmélkedést szentírásalapú imádságokról fiainkért. Ez ihletett meg, hogy én is kössek csokorba szentírásalapú imádságokat, ezennel lányainkért.
Íme öt hathatós imádság a lányodért:
1. Add, hogy megtanulja minél hamarabb, hogy akkor élheti azt az életet, amire szíve mélyén vágyik, ha engedelmeskedik Neked, Uram (1Sám 15,22).
2. Add, hogy biztonságban érezze magát, tudva, hogy Te, Uram, lenyúlsz érte, megragadod, és kimented az élet mély habjaiból (2Sám 22,17-20).
3. Add, hogy bízzon Benned, Istenem, mert a nehéz időkben, amikor nem tudja, mit tegyen, elég, ha szemét Rád emeli (2Krón 20,12-17).
4. Add, hogy tudjon uralkodni magán, és ne robbanjon, ha emberek vagy események felbosszantják (Péld 29,11).
5. Add, hogy Tőled kapott értékeinek tudatában élje az életét. Adj neki erős munkamorált és egészséget, hogy elvégezze minden feladatát. Adj neki olyan szívet, mely odafordul a rászorulóhoz. Őrizd őt egy jó férj számára, akire felnézhet. Add, hogy nevetős, vidám asszony váljék belőle, akinek szépsége Krisztus-központú lényéből fakad (Péld 31).
Ezeket szoktam imádkozni, és megtapasztaltam, milyen hatásuk van lányaim életére.
Persze továbbra is idegeskedem és aggódom értük, és hajlandó vagyok nekimenni bárkinek, aki keresztbe tesz nekik.
A lányaim továbbra is követnek el tévedéseket, továbbra is áthágják néha a korlátokat, és okot adnak rá, hogy osztályfőnökük behívjon az iskolába.
De hol tartanánk vajon, ha nem járná át életünket Annak hatalma, aki meghallgatja imádságunkat?
És vajon milyen hatással van imádságom lányaim jövőjére, milyen lenne az életük nélküle? Igen, az imádság az egyetlen valós lehetőség. És ezzel elérkezem oda, hogy ki tudjam mondani: „Szia, én Anya vagyok. Nem Isten”.

Uram, tudom, hogy Igéd nem tér vissza dolgavégezetlenül, és ezért hiszek lányaim nagyszerű jövőjében. Add, hogy növekedjünk Veled való kapcsolatunkban. Jézus nevében, Ámen.

Lysa TerKeurst: Five Prayers for Your Daughter
Encouragement for today, 2014.03.19.
www.proverbs31.org


Te rendben leszel
Jennifer Rothschild

„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma.” Siral 3,22

Megkövülten álltam. Más hírben reménykedtem.
- ADH-ja van: atípusos ductalis hyperplasia – mondta az orvos. Elmagyarázta, hogy az ADH a tejutakban található sejtburjánzás.
- Kétoldali lumpectomiára, göbkimetszésre van szüksége minél hamarabb – döntötte el.
Első gondolatom ez volt: „ez most komoly? Nem elég szenvedés, hogy vak vagyok, most még ez is?”
Igen, az első gondolatom ez volt, de aztán kezdődtek a Mi van, ha-kérdések. Ismered őket, ugye? Mi van, ha kiderül, hogy rák? Mi van, ha félreismerték? Mi van, ha sugarazást kapok? Mi van, ha ez még csak a kezdet, és sokkal rosszabb jön?
A szívem vadul kalapált, közben Phil, a férjem, PhD-agya számításokat végzett.
- Minden rendben lesz – törte meg a csendet.
Egyáltalán nem éreztem, hogy minden rendben lenne. Talán mert valójában nem tudhatjuk, hogy rendben lesz-e. Soha senki nem tudhatja, hogy minden rendben lesz, ugye? Az élet bizonytalan.
Szeretnénk olyan életet élni, aminek értelme van. Szeretjük, ha a verssorok rímelnek, ha a rejtvényeknek van megoldásuk. Akarjuk, hogy minden rendben legyen. De valójában sohasem tudhatjuk, hogy minden rendben van-e, rendben lesz-e.
Az orvos telefonhívása után csak ültünk csendben Phillel. Lelkemben kavarogtak az érzelmek. Mivel nem állt össze minden, eláradt bennem a félelem. Ám ahelyett, hogy megfojtott volna, kitisztult tőle az agyam, és egy életbevágó igazságra jöttem rá: Lehet, hogy nem lesz minden rendben velem – de én rendben leszek.
Mély belső meggyőződést éreztem, hogy a bizonytalanság közben is biztos lehetek valamiben: Isten velem van, és gondja van rám.
Műtét közben az orvos két teniszlabda nagyságú daganatot távolított el belőlem. B méretről összementem 34-re. Lehet ez a kelleténél több információ, de végülis mindannyian ennyivel kezdtük, nem? (Szabad vigyorogni.) A műtét után pár nappal jelenésünk volt az orvosnál az eredményekért. Jóindulatú! Hál’ Istennek, ez a része a történetemnek valóban rendben van.
A bizonytalanság időszakában félelem és hit, béke és pánik között ingadoztam. Bár a helyzet kimenetele bizonytalan, a lelkem rendben volt. Miért? Talán mert akkora nagy a hitem? Bíztam Istenben, de ugyanakkor rettegtem is. Nem a hitemen múlott, hanem Isten mérhetetlen szeretetén, hogy nem estem kétségbe, „mert nem fogyott el irgalma” (Siral 3,22).
Drága barátnőm, te sem fogsz kétségbeesni, mert nagy az Ő szeretete. A félelem, düh, bizonytalanság, tehetetlenség nem fog felemészteni. Irántad való irgalma nem hagy el. Gyötrelmed közben is körbeölel az Irgalom. Védett vagy, mint a magzat az anyaméhben.
Ezért vagy rendben, barátnőm, függetlenül a körülményektől.
Ha bízunk Isten irgalmában, a gondok és a félelmek nem fognak felemészteni. Szeretetének és irgalmának köszönhetően, nem maradunk a porban.
Szerencsésnek éreztem magam, mert egyike vagyok a 70%-nak, akiknek a daganatáról műtét után kiderül, hogy jóindulatú. Sokan vannak, akik rossz eredményt kapnak. El sem tudom képzelni, milyen lehet biopsziák, műtétek sorát elviselni, csak hogy kiderüljön, újabb műtétre vagy sugarazásra van szükség. Pedig nagyon sokan ezt élik át. Istenem, mennyire együtt érzek velük!
Talán te is közéjük tartozol. Vagy ismered és szereted egyiküket. Vajon Isten irgalma megszűnik, ha rossz az eredmény? A pozitív diagnózis Isten szeretetének végét jelzi?
Nem.
A műtét lehet sikertelen, de Isten irgalma nem múlik el.
A kezelés lehet, hogy nem hoz eredményt, de Isten irgalma nem múlik el.
Egy kapcsolat tönkremehet, de Isten irgalma nem múlik el.
Egy álom szertefoszolhat, de Isten irgalma nem múlik el.
Drága barátnőm, akármit élsz is át, Isten törődik veled, és hordoz téged. Lehet, hogy nem lesz minden rendben, de te rendben leszel, mert Isten szeret téged.

Uram, vegyél ölbe engem. Mutasd meg, hogy gondomat viseled. Ha úgy érzem, nem bírok felállni a teher alatt, ölelj át békességeddel, jelenléteddel. Éljem át a biztonságot, hogy bármi lesz is, én rendben leszek. Jézus nevében, Ámen.

Jennifer Rothschild: You WILL be OK
Encouragement for today, 2014.03.25.
www.proverbs31.org