Mk 2, 6-8
„Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben: „Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” Jézus lelkében azonnal átlátta, hogy így tanakodnak magukban, és ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok így szívetekben?”
- az írástudók SZÍVÜKBEN tanakodtak – Jézus LELKÉBEN átlátta
A SZÍV szó (görög kardia) összesen 800-szor fordul elő a Szentírásban, és egyetlen egyszer sem a testi szerv jelentésben. „Lényünk érzelmi központja”, „vágyaink, és rájuk alapozott döntéseink helye”. http://biblehub.com/greek/2588.htm
A LÉLEKnek fordított görög pneúma, vagy héber rúach szó viszont „szellem, Szellem, szél, lélegzet” jelentéstartománnyal bír.
http://biblehub.com/greek/4151.htm
Mivel kapcsolódik a lélegzéshez a pneúma jelentése, akárcsak a magyarban a "léleké", ezért jogos magyarul léleknek, és nem szellemnek fordítani.
Inkább az okozza a gondot, hogy nyelvünkben a „lélek” szóhoz inkább érzelmek társulnak, semmint a szellemi világgal való kapcsolattartás lehetősége.
Ha pontosan akarjuk tudni, mikor mi a jelentése a „lélek” szónak egy teológiai szövegben – és nem neoprotestáns fordítást olvasunk, ahol mindig „szellem”, Szent Szellem a pneúma/Pneúma – akkor inkább forduljunk más nyelvű szöveghez, ami nem mossa össze a kardia és a pneúma jelentését. És akkor még nem beszéltünk a pszichéről.
Mt 10,28:
"Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!" Mt 10,28
Az itt szereplő LÉLEK szó a görögben psyché, az óhéberben fágo. Angolul: soul. 104 alkalommal fordul elő a Bibliában. Jelentése: éltető lehelet; emberi érzelmek és akarat közös megnevezése; a személy identitása. Isten lelket lehelt az emberbe,aki ezáltal különült el minden más teremtménytől, és vált lelkes lénnyé.
Mt 22,37:
„Jézus ezt felelte: ’Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből („kardia”), teljes lelkedből („psyché”) és teljes ELMÉDből.”
ELME – dianoia – 12-szer fordul elő az Újszövetségben, legtöbbször „elme” (értelem, érzelem, akarat képessége)értelemben. De jelent gondolkozást, jó-rossz gondolatokat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése