Uram, irgalmazz!

A misében minden alkalommal felcsendülő Uram, irgalmazz! imában a jerikói vak kiáltását ismételjük meg. Ezért is szerepel még a latin misében is görögül: Kyrie eleison – ahogy az eredeti szövegben ránk maradt.
Ne azt érezzük tehát, amikor a misében a Kyriét mondjuk, énekeljük, hallgatjuk, vagy imádkozzuk, hogy az arcunk elé kapjuk a kezünket, és azt kiáltjuk: Ne üss! Ne büntess! – amit mai nyelvhasználatunkban sugall az irgalmazz, kegyelmezz ige.
Inkább tárjuk szét gondolatban a kezünket, nyújtsuk Isten felé a nyomorúságunkat, amitől épp szenvedünk, és teljes bizalommal kérjük: könyörülj rajtam! Essen meg rajtam a szíved! Szabadíts meg a szenvedéstől, a fájdalomtól, a szorongástól, a vétkeimtől, a magánytól, a csüggedéstől! Segíts hitetlenségemen! Add, hogy lássak!