Lélekerősítő levelek 38

Nem akarok „jó" keresztény lenni
Wendy Pope

„Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed.” Zsolt 119,18

A jó keresztény olvassa a Bibliát.

A jó keresztény szeresse a Bibliát.

A jó keresztény értse meg a Bibliát.

A jó keresztény éljen a Biblia tanítása szerint.

Ezek az állítások formálták az életemet és összegezték a gondolataimat Isten igéjéről hosszú éveken át. Úgy gondoltam, én nem vagyok „jó keresztény”, mert egyik állítás sem volt igaz rám. Te már vontál le ilyen következtetéseket a Bibliával kapcsolatosan magadról és a gondolataidról? Te is úgy érzed, nem vallhatsz színt, mert félsz, hogy elítélnének?

Én így éreztem. Őszintén hittem, hogy mivel nem végeztem szemináriumot, és szándékomban sem volt ezt tenni, eleve ki van zárva, hogy megértsem a Bibliát. Ha pedig nem értem, hogyan tudnám felfogni az igazságokat, amikhez az életemet igazítanom kéne?

Nem szerettem a Bibliát. Magammal vittem a templomba. Hittem, hogy Isten megmásíthatatlan, tévedhetetlen kinyilatkoztatása. Felnyitottam, hogy megkeressem az igéket, amivel kitölthetem a bibliaórákon a teszteket. De semmi vágyat nem éreztem arra, hogy jobban megismerjem. Hogy járhatok már 30 éve templomba, hogy nevezhetem magam kereszténynek, ha nem vágyom olvasni és ismerni a Bibliát? Bennem van a hiba, de hol?

Mindez megváltozott, amikor 2006-ban elhatároztam, hogy „jó” keresztény leszek, és elolvasom az egész Bibliát. Összeszedve minden akaraterőmet, nekiláttam, hogy az évet a Biblia olvasásával töltöm. El akartam érni, hogy megszeressem és megértsem Isten Igéjét, hogy „jó” keresztény lehessek. Az első bibliaolvasós év tapasztalatai csodálatosak, életfordítóak voltak. Isten és az Ige által fény hullt minden korábbi hamis következtetésemre.

Megtudtam olyan igazságokat, amikhez igazíthattam az életemet? Igen. Értettem mindent, amit olvastam? Nem. Rájöttem, hogy Isten Igéje gazdag tárháza az életben alkalmazható tanításoknak, melyekkel Isten a legtöbbet tudja kihozni az én életemből is, de nem kell erőltetnem, hogy első olvasásra mindezt megértsem. Isten azt szeretné, ha nem hagynám abba az olvasást, hogy akkor nyilvánítsa ki számomra az Ige egy-egy igazságát, amikor alkalmasnak látja.

Azt is nagyon tudatosan akartam, hogy a szívem megszeresse Isten Igéjét. Sikerült-e mélyen beleszeretnem első olvasáskor? Nem mondhatnám. Ha ezen megütközöl, elmondom, mit éreztem. Inkább így kéne feltenni a kérdést: Mélyen beleszerettem az akarásba, hogy közelebbről megismerjem Istent és az ő Igéjét? A válasz határozott igen. Az Ige iránti szeretet fokozatosan alakult ki és mélyült el, ahogy telt az idő, amit az olvasására és tanulmányozására szántam.

A leghasznosabb lecke, amit megtanultam az első évben, amikor végigolvastam a Bibliát, az volt, hogy Nem akarok „jó” keresztény lenni. Nem. Nem akartam és nem akarok „jó” keresztény lenni. Vegyél levegőt. A „jó” azt jelenti, hogy minőségben, mennyiségben, mértékben kielégítő, megfelelő. Sosem akarok Isten Igéjében „jó” diák lenni, aki elégedett tudása minőségével és az idő mennyiségével, amit a tanulásra szán. Elhatároztam, hogy tanulom, élem és szeretem Isten Igéjét azáltal, hogy újra és újra elolvasom mindaddig, míg Jézus megérkezik.

Olvassuk együtt 2011-ben, jó?

Uram, köszönöm, hogy ránk hagytad Igédet, hogy tanuljuk, éljük és szeressük. Ő az iránymutató fény a sötétségen át vezető utunkon. Segíts, kérlek, elhatározásomban, hogy mindennap olvasom Igédet. Nem akarok „jó” keresztény lenni. Sosem akarok elégedett lenni a Veled való kapcsolatommal, azzal, amennyire ismerem erős, életfordító Igédet. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.10.27.
www.proverbs31.org

Ford. megj.: Wendy Pope ebben az írásában többször - ottani olvasói számára nyilvánvalóan - a The One Year Chronological Bible (Kronológiai Biblia egy évre) című kiadványra utal, melynek olvasásában csatlakozni lehet egymáshoz. Ennek a Bibliának a szerkesztői az Ószövetségi és Újszövetségi Írásokat úgy szerkesztették össze, hogy minden esemény és tanítás kronológiai sorrendben kövesse egymást, ne legyenek átfedések, ismétlődések a történésekben, illetve minden tanítás azokhoz az eseményekhez kapcsolódjon helyileg a könyvben, amikor valóban megfogalmazódtak. Az Újszövetségben például az Apostolok cselekedeteivel vannak egybefűzve Pál levelei. Ilyenformán a teljes Bibliát naptári napokra szétosztva, napi 15 percnyi olvasással január 1-től dec. 31-ig végig lehet olvasni.
Aki szeretné megismerni a Chronological Bible felépítését, beosztását, írjon nekem a folotte@yahoo.com címre

Hogyan kezdődik
Samantha Reed

„Én ültettem, Apollos öntözte, de a növekedést Isten adta.” 1Kor 3,6

Minden történetnek van eleje, közepe és vége. Ez életünk történetére is igaz. Oktatásunkra is, ami többnyire az óvodában kezdődik, az általános és középiskolával folytatódik, és a főiskolán vagy egyetemen végződik. A romantikus kapcsolatok barátsággal kezdődnek, találkákkal folytatódnak, házasságban végződnek. A főétkezések előétellel kezdődnek, fő fogással folytatódnak, desszerttel végződnek.

Mi a helyzet megváltásunk történetével? Minden hívő ember megváltástörténetének közepe az Istennel való személyes kapcsolatáról szól, a vége pedig a Vele való örökkévalóságról. És a kezdete? Ez mindenkinél más és más. Előfordul, hogy a megváltás magja akkor kerül valakinek a lelkébe, mikor a szomszédjával elmegy a templomba. Kezdet lehet egy nagymama imája, melynek napsugarai felmelegítenek egy hideg szívet. A megkeményedett kéreg felpuhulhat egy asszony kedvességétől, aki átadja a helyét sorbanálláskor. Kicsírázhat a mag, ha egy idegen, aki előrébb áll a sorban az ebédlőben, kiváltja az ebédet a mögötte állóknak.

Igen, minden megváltástörténetnek van kezdete. Gondoltál már arra, hogy te is részese lehetsz ennek az elindulásnak valaki életében? Tudtomon kívül velem ez megtörtént Javier barátnőm történetében!

Javierral egymás melletti szobában laktunk a kollégiumban. Szobatársaink együtt jártak, ezért gyakran kóboroltunk mindketten. Együtt főztünk a konyhában. Néha moziba mentünk. A focimeccseken egymás mellett szurkoltunk. Mikor elkezdtem gitározni, Javier mutatta meg az akkordokat. Szégyellem bevallani, hogy bár sok időt voltunk együtt, alig hoztam szóba az Urat. A későbbiekben ritkán találkoztunk. Épp ezért nagyon elcsodálkoztam és meghatódtam, mikor a következő e-mailt kaptam tőle.

Csak meg akarom köszönni neked, hogy az életem része voltál az egyetemen. Körülbelül négy éve lettem Krisztusé, és ahogy visszanézek az életemre, elgondolkozom, kiket tartottam példaképemnek, kiket szerettem volna követni. Bár keveset beszéltünk Istenről, tudtam, hogy keresztény vagy, és csodáltalak ezért. Ilyen az, amikor elvetsz egy magot, és mindezidáig nem hozott gyümölcsöt. 10 évig növekedett. Örülök, hogy elmondhatom azoknak, akik segítettek rátalálni Krisztusra, mennyire fontosak számomra.

Életem egyik legszebb napjává avatta Javier e-mailje azt a napot, amikor megkaptam. Megtiszteltetésnek érzem, hogy elvethettem egy magot megváltástörténetében. A mai igénk arra tanít, hogy komoly szerepet játszhatunk mások megtérésében. Lehet, nem mindenki olyan szerencsés, hogy értesüljön az általa ültetett vagy öntözött mag szárbaszökkenéséről, de bízhatunk abban, hogy Isten beindítja a növekedést.

Javier története arra ösztönöz, hogy tudatosan is megpróbáljak magot ültetni: szavaimmal, cselekedeteimmel. A szomszéd, a nagymama, az asszony, az idegen – a barát vagy családtag – a gyülekezeti vagy munkatárs akarok lenni, aki szerepet játszik mások megváltástörténetében.

Uram, te mindent kézben tartasz. Köszönöm, hogy előhívtál engem a sötétségből a Te csodálatos világosságodba. Használj, kérlek, eszközül mások megváltásához, hogy Ők is a te világosságodban járjanak. Készséges eszközöd akarok lenni, segíts, hogy az legyek a Te dicsőségedre. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.10.28.
www.proverbs31.org


Csatlakozás a Szuperszervíz csapatához
Rachel Olsen

„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és az meg is kapja.” Jak 1,5

Olvastad már Dániel drámai történetét, az izraelitáét, aki Babilon királyának főtanácsadójává válik? Hadd meséljem el – megtalálod Dániel könyve 1-2. fejezetében.

Dánielt bölcs férfiúnak tartották – kora ókori népei között az egyik legbölcsebbnek. Izrael eleste után Nabukodonozor király főudvarmestere magával vitte őt Babilonba. Tanácsadóként kellett, hogy szolgálja a királyt. Része lett a „Szuperszervíznek”, a mágusok, asztrológusok, varázslók csapatának, akikre a király támaszkodott, ha döntéseket hozott, problémás eseteket oldott meg, vagy jövendőmondásra volt szüksége.

Dániel minden tőle telhetőt megtett, hogy Istene előtt tiszta maradjon ilyen körülmények között is. A Biblia szerint emiatt Isten megajándékozta azzal a különleges képességgel, hogy értsen a látomások és az álmok magyarázatához (17. v.). Azt is olvassuk, hogy a bölcsességet és józan ítélőképességet igénylő esetekben a király Dániel tanácsát „tízszer okosabbnak találta egész országa minden mágusánál és varázslójánál” (20. v.).

Egyik éjjel a király rémálmot látott. Mikor kiderült, hogy egyik asztrológusa, mágusa és varázslója sem tudja megfejteni, dühében elrendelte, hogy öljék meg valamennyi tanácsadóját. Ahogy ezt meghallotta Dániel, Istenhez fohászkodott bölcsességért, hogy megfejthesse az álmot. Isten meghallgatta, s ezzel Dániel megmentette mind a maga, mind a Szuperszervíz csapatának életét.

Figyelj, hogyan reagál Dániel Isten gondviselésére:

„Isten neve legyen áldott örökkön örökké, övé a bölcsesség és a hatalom. Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság. Magasztallak és dicsőítlek téged, atyáim Istene, mert bölcsességet és erőt adtál nekem.” (Dán 2,20-23)

Miután Dániel megmagyarázta az álom jelentését – és hogy mind az álom, mind az értelmezése Jahvétól származott – Nabukodonozor fejet hajtott Dániel és az ő Istene előtt. Elárasztotta Dánielt ajándékokkal, a tanácsadók elöljárójává és Babilon város kormányozójává tette.

Dániel Isten bölcsességére alapozta életét és biztonságát. És az meg is védelmezte.

Megkérdezhetem, hogy te mire alapozod a biztonságodat?

Hova fordulsz bölcsességért? Mi vezet a napi vagy óránkénti döntéseidben?

Bibliád vékony lapjain te is hozzáférhetsz Isten bölcsességéhez és hatalmához. Ugyanúgy, mint Dániel. Szoktad használni? Ki szoktad nyitni, amikor nem vagy templomban vagy bibliaórán?

Kértél ma bölcsességet Istentől?

A Bibliában található bölcsesség irányt mutat, átalakít, biztonságot ad. Akár 20 dolláros puha kötésű, akár 80 dolláros bőrkötésű, aranyozott Bibliád van, ő a legnagyobb érték a tulajdonodban.

Vedd hát elő, és keresd benne Isten bölcsességét.

Uram, köszönöm neked, hogy erőt és bölcsességet kérhetek tőled, s Te megadod nekem. Köszönöm a bölcsességet, amit a Biblia nyújt, s az erőt, ami Fiad nevéből árad. Fordítsd szívemet Igéd felé, és tégy bölccsé a Te szemedben. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.10.29.
www.proverbs31.org

iPod-hit
Marybeth Whalen

„Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” Zsolt 25,4-5

Gyermekkoromban kazettáim voltak a kedvenc dalaimmal. Az egyetemen CD-im. Akkoriban ugyanis, ha kedveltem egy számot, meg kellett vennem egy egész kazettát vagy CD-t, hogy azt a bizonyos dalt hallgathassam. Előfordult, hogy olyan lemezt találtunk, amin csak egy-két szám volt a kedvencen kívül, de igazán szerencsések akkor voltunk, ha a rádióból sikerült felvennünk a kedvenc dalunkat. (Van még valaki, aki emlékszik, hogyan álltunk készenlétben a rádiós magnó előtt, hogy abban a pillanatban, amikor esetleg felhangzik a dalunk, le tudjuk nyomni a felvétel gombot?) Ez ritkán sikerült, többnyire meg kellett venni az egész albumot.

Ám, ha megvetted a teljes CD-t, különös dolog történt. Nem mindig, de igen gyakran találtunk a CD-n más dalokat is az előadótól, amiket megkedveltünk. Új lehetőségeket nyitottak az albumok. (Nyugi, mindjárt eljutok a fő mondandómhoz.) Felfedeztünk új dalokat, amiket – úgy éreztük – senki sem ismer, mert nem hallottuk őket a rádióban. Személyessé váltak, mert nem voltak népszerűek. Akkor találtunk rájuk, amikor valami mást kerestünk.

Azóta megváltoztak a zenei szokások. Ha valamelyik gyermekem hall egy számot, ami tetszik neki, pár perc alatt már fenn van az interneten, és egy dollárért már le is töltötte az iPodjára. Nem kell elmenni a boltba a nehezen összegyűjtött zsebpénzeddel, nem kell anyára várni, hogy elvigyen autóval. Egy-két kattintás, és már nyomhatod is a Play gombot. Azt kapod, amit akartál, akkor, amikor akartad. Az iPod forradalmasította a zeneipart. De biztos, hogy jobb ez így?

Múlt héten meghallgattam néhány régi számot, olyanokat, amik sosem voltak népszerűek, nem nagyon ismerték őket. Úgy találtam rájuk annak idején, hogy megvettem valamelyik együttes legújabb albumát, hogy az akkori kedvencemet bármikor hallgathassam. Azért szeretem ezeket a számokat még mindig, mert nem hallottam őket nyakra-főre a rádióban, nem váltak unalmassá. A magaménak érezhettem őket.

Hányszor de hányszor szeretnénk, ha a hit is úgy működne, mint az iPod: azonnali eredményt várunk, nem akarunk előtte átvergődni az ismeretlenen. Akarom, amit akarok, akkor, amikor akarom. Egy kattintás, és jöhet a lejátszás. Nem akarom, hogy Isten az egész albumot megvásároltassa velem, nem akarok olyasmivel foglalkozni, amit nem ismerek, amire nem vágyom, nem akarom az időmet olyasmivel tölteni, amit nem akarok meghallgatni.

Mégis, milyen sokat kaptam attól, hogy átrágtam magam a nem kívánt dolgokon, olyasmiken, amikkel nem foglalkoztam volna, ha tőlem függ. Váratlan kincsekre bukkantam, meglepetés-ajándékokra, amiket aztán jobban értékeltem, mint azt, ami eredetileg a vágyam tárgya volt.

Vágytam az anyaságra, de nem akartam álmatlan éjszakákat, nem akartam, hogy pattanásig feszítsenek. Férjhez akartam menni, de nem akartam megtanulni az együttélést valakivel a mindennapokban, nem akartam felfedezni, mi a lemondás, mi az áldozat. Író akartam lenni, de nem akartam ennyit dolgozni érte. Akartam, amit akartam, s Isten ezeket a vágyaimat használta fel, hogy felépítse jellememet, s hogy egyre közelebb vonjon magához.

Nevezhetsz régimódinak (nem te leszel az első), de akkor sem akarok iPod-hitet. Csak mert valami kényelmesebb és gyorsabb, nem biztos, hogy jobb. Néha az a legjobb, akkor találjuk meg, amire már régóta vágytunk, ha megnyílunk az ismeretlen, a váratlan felé.

Uram, segíts, kérlek, észben tartanom, hogy a javamat szolgálja, ha azt kéred, várjak még. Segíts bíznom a folyamatban, amin végigvezetsz. Add, hogy ne felejtsem, te ott vagy minden megpróbáltatásomban, s a túlsó parton új távlatokkal, új reménnyel vársz reám. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.11.01.
www.proverbs31.org

Eltévelyedett gyermek
Susanne Scheppmann

„Simon, Simon, íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy ne fogyatkozzék meg a hited: azért, ha megtérsz, erősítsd atyádfiait.” Luke 22:31-32

„Eltévelyedett a gyermekem, hogyan tartsam vissza?” - kérdezte könnyes szemmel egy barátnőm.

„Imából font kötőfékkel”, feleltem.

Szülőként célunk, hogy önálló, hittel telt felnőtté neveljük gyermekeinket. Megtanítjuk őket, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól. Beszélünk nekik Istenről és a Bibliáról. Megmutatjuk, hogy kell viselkedni az asztalnál, milyen a sportszerű magatartás. Együttérzést, empátiát mutatunk az emberek iránt. Szelíden igyekszünk abba az irányba terelni gyermekeinket, ami szerintünk boldoggá, elégedetté teheti őket. Aztán felnőnek, s látszólag mindennek hátat fordítanak, amit tanítottunk nekik. Néha előfordul, hogy hiába a legjobb szülői magatartás, a gyermek eltévelyedik felnőtt korára. Függetlenedési vágyuk tiltott övezetbe sodorja őket. Mit tegyen ilyenkor a szülő? Ha a gyermek már nagykorú, a legjobb, amit a szülő tehet, hogy imádkozik érte. Fenti igénk rávilágít, hogy Jézus is ezt tette, mikor Simon Péter a félelem és kételkedés örvényébe került, és megrendült bizalma Isten szeretetében. Jézus nem szidta össze, nem vitatkozott, nem veszekedett vele. Csak annyit mond: „könyörögtem érted”.

Jézus Isten hatalmába vetett teljes bizalommal imádkozott, hogy adja vissza Péter hitét, hozza őt vissza a többi hívő közé. Az idézett igében nekem az a mondat tetszik leginkább: azért hát, amikor megbánva, amit tettél, visszatérsz hozzám, erősítsd testvéreidet. Amikor egy gyermek eltávolodik a családtól és a hittől, hajlamosak vagyunk ezt csak negatív színben látni. Pedig Jézus nemcsak a sötét oldalát látta Simon gyengeségének. Jézus tudta, hogy eltévelyedése után Péter hitében megerősödve fog visszatérni. Képessé válik arra, hogy másokat is erősítsen. Ahogy imádkozunk gyermekeinkért, megemlítve hibáikat, botladozásaikat, hitbeli megingásukat, gondoljunk arra, hogy Isten talán épp ezeket a gyengeségeket használja majd fel, hogy gyermekünk mások segítségére lehessen. Személyes tévedéseik tanítják meg gyermekeinket az együttérzésre, elsősorban olyanok iránt, akik hasonló gyengeségekkel küzdenek. Imádkozás közben kapjunk erőt abból a tudatból, hogy Isten sosem hagy veszendőbe egy fájdalmas tapasztalatot. A tévelygő gyermeket fogja a szenvedő világ szolgálatába állítani. Menj hát, és kösd hozzá gyermekedet Istenhez az imádság mentőkötelével.

Uram, gyermekem tévelyeg egy rémületes világban. Taníts meg, hogyan imádkozzam. Emlékeztess rá, hogy a leghatékonyabb dolog, amit tehetek, ha Isten trónja előtt leborulva könyörgöm érte. Segíts, hogy aggódásomat imádsággá váltsam. Köszönöm, hogy megérted érzéseimet, és bízhatom abban, hogy Te vagy az úr gyermekem élete fölött. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.11.02.
www.proverbs31.org

Mi az ára
Lysa TerKeurst

„…hogy meg ne csaljon minket a Sátán. Mert jól ismerjük az ő szándékait.” 2Kor2,11.

Tegnap az okmányirodában ültem Ashley-vel, s az ügyintézőt hallgattam, aki arról beszélt 15 éves lányomnak, mennyire fontos, hogy jó döntéseket hozzunk. Ashley épp tanuló vezetői engedélyét vette át, s készült belépni a tinédzser autóvezetők gyakran félelmetes világába. „Az elmúlt évben 320 tinédzser vezető szenvedett halálos balesetet az utainkon, ezért igyekszünk mindent megtenni a biztonságod érdekében” – mondta szigorú arccal a hölgy, és elmagyarázott Ashley-nek egy csomó, kezdő vezetőknek szóló szabályt. Azután azt javasolta, írjon alá a szüleivel egy szerződést ezeknek a szabályoknak a betartásáról.

Eddig még sosem éreztem vágyat arra, hogy megöleljek egy okmányirodai ügyintézőt. Most viszont alig tudtam visszatartani magam, hogy átnyúljak az asztalon, és karjaimba zárjam ezt az asszonyt. A férjemmel már régebben megfogalmaztunk egy autóvezetési egyezményt, amit minden tinédzser vezetővé érett gyermekünkkel aláírattunk. Biztos vagyok benne, hogy gyermekeink túlzásnak tartották a szerződést. Barátaik közül senki sem kellett aláírjon egy ilyen egyezséget a szüleivel. Ezért jó volt hallani, hogy egy másik felnőtt is ezt javasolja a gyermekemnek. Leginkább az tetszett a kis prédikációban, hogy hangsúlyozta, mekkora árat fizethetünk egy-egy rossz döntésünkért.

De jó lenne, ha minden döntésünk ára olyan tisztán megjelenne a szemünk előtt, mint a bolti árcédulákon! Ha tudnám, mibe fog kerülne nekem vagy másnak egy-egy választásom, sokkal bölcsebben tudnék dönteni. Ám van egy ellenségünk, aki mindent megtesz, hogy akkor derüljön ki ostoba döntéseink ára, amikor már túl késő.

A Sátán felül akar kerekedni, el akarja bizonytalanítani, tönkre akarja tenni családi kötelékeinket. Támadásai nem apró-cseprő kísérletek elgáncsolásunkra, kiütésünkre. El akar tenni láb alól. Ezért kell nekünk, szülőknek bátran harcba szállni családjainkért. Határozottan kell irányítanunk gyermekeinket, hogy jól átgondolják döntéseiket. És határozottan példát kell mutatnunk saját jó döntéseinkkel.

A fenti igében a „szándékai” szó előre kigondolt tervet, akcióprogramot jelent. A Sátán alaposan kidolgozott tervei három dolgot céloznak meg:

1. Hogy felkeltse, és erősítse a vágyunkat valami iránt, ami nem Isten szándéka szerint való.

2. Hogy elhitesse, nem nagy ügy, ha beadjuk a derekunkat.

3. Hogy ne tudjuk átgondolni a kísértésbeesés következményeit. Mestere a figyelemelterelésnek, hogy elgyengülésünk árát csak akkor fogjuk fel, amikor már nem tehetünk semmit.

Drága testvéreim, azt hiszem, jó lenne elgondolkoznunk ezeken. És érdemes beszélgetni is róla a gyermekeinkkel. Gondoljunk ki életkoruknak megfelelő példákat a rossz döntések következményeiről. Legyünk hitelesek, nyersek és bátrak, amikor beszélünk nekik a különböző kísértésekről, amikkel találkozhatnak.

Az okmányirodai ügyintéző igen tisztán fogalmazva magyarázta el, mekkora ára van, ha a tinédzser vezető figyelmét elvonja a zene, a mobiltelefon, vagy a mellette vagy háta mögött bolondozó társak. Ahogy hallgattam lányomnak szóló magyarázatát a rossz döntések következményeiről, arra gondoltam, ezek a „szabályok” életmentő ajándékok, amiket átad neki.

Mennyivel másként folyna életünk, ha minden döntés előtt meg tudnánk állni, és őszintén eltöprengenénk, milyen árat fogunk fizetni később érte. Ha ezen a héten csak ennyit megtanulunk és megtanítjuk rá gyermekeinket is, nagy lépést tettünk a bölcsesség felé. Igyekezetünk sokszorosan meg fog térülni.

Uram, emlékeztetsz rá, hogy sokkal jobb, ha bátran nyomodban járok, mintha olyan élményeket szerzek, amik nem kedvesek előtted. Nyisd meg a szememet, hogy észrevegyem a kísértést, bármilyen álcában jelenik meg előttem. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2010.11.04.
www.proverbs31.org