Egyik éjszaka, mialatt a férfi a gerendaházában aludt, hirtelen fény töltötte be a szobát, és megjelent előtte Isten. Közölte az emberrel, hogy egy feladata van számára. Kivezette a ház elé, és rámutatott egy sziklára nem messze az ajtótól. Elmagyarázta, hogy nem kell mást tennie,csak teljes erejével nyomja a sziklát.
A férfi másnap nekilátott, és nap nap után nyomta a sziklát. Sok év telt el, mialatt minden nap napkeltétől napnyugtáig végezte a feladatot. A vállait nekifeszítette a hideg, kemény, mozdulatlan tömegnek, s teljes erejéből nyomta. Esténként kimerülten tért vissza a házba, azzal az érzéssel, hogy egész nap hiába dolgozott.
Mivel a férfi csüggedni kezdett, az Ellenség (a Sátán) úgy találta, itt az idő, hogy belépjen a történetbe, s eltérítse az ember gondolatait a feladatról: „Hosszú ideje nyomod már teljes erődből azt a sziklát, s meg se mozdult.” Ezzel egyrészt azt sugallta, hogy lehetetlen teljesíteni a feladatot, másrészt azt, hogy nem képes elvégezni, amit rábíztak.
Ezeknek a gondolatoknak megvolt a hatásuk. „Minek gyilkoljam magam?”, gondolta az ember. „Ha úgy sincs semmi értelme, nem erőlködöm tovább, épp csak nekidőlök, aztán annyi.”
Mielőtt másnap foganatosította volna tervét, gondolta, Isten elé viszi a gondját, nélküle nem akart dönteni. Imádkozni kezdett hát: „Uram”, szólította meg Istent, „régóta szolgállak, igyekeztem minden erőmmel teljesíteni a feladatot, amit rám bíztál. De látod, hasztalan gyürkőztem neki minden nap, egy fél millimétert sem sikerült arrébb tolnom a sziklát. Mit rontottam el? Miért nem sikerült?”
Az Úr szeretettel válaszolt. „Fiam, amikor arra kértelek, hogy szolgálj engem, s te elvállaltad, azt a feladatot adtam, hogy teljes erődből nyomd a sziklát. Te ezt meg is tetted. Egy szóval sem mondtam, hogy azt várom tőled, mozdítsd el a sziklát. A te feladatod az volt, hogy nyomd. S most elém állsz erőd fogytán, s úgy érzed, kudarcot vallottál. Valóban így történt? Nézz magadra. Karod erős, izmos lett, a hátad széles, napsütötte barna, a kezed kérges a munkától, lábad szilárd és erőteljes. Az állandó ellenállástól, amit a szikla jelentett, megerősödtél, képességeid messze meghaladják azt, amilyen a szolgálat kezdetén voltál. Valóban nem mozdítottad el a sziklát. De a te hivatásod az engedelmességre szólt, arra hogy éld a hitedet, és bízz a bölcsességemben. Mindezt megtetted. Most pedig, fiam, arrébb gurítom a sziklát.”
Néha, mikor Isten hívását halljuk, megpróbáljuk értelmezni akaratát, pedig Isten nem vár mást tőlünk csak hogy engedelmeskedjünk, és higgyünk Benne. Gyakorold hát állandóan a hegyeket mozgató hitet, de tudd, hogy végül Isten az, aki elmozdítja a hegyet.
Free Christian Content.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése