Max Lucado:
Választási lehetőség

Csend van. Nemsokára virrad. Forró a kávém. Az ég még fekete. A világ még alszik. Közeledik a nappal. Pár perc múlva megérkezik. A felkelő nap legurítja a hegyről. A hajnal csendjét felváltja a nappal zaja. A magány nyugalmát az emberi nem lüktető versenyfutása. Meghozandó döntések, gondok, tennivalók türemkednek a kora reggel menedékébe.
A következő tizenkét órában a nappal igényeinek kell megfelelnem. Most még dönthetek. A Kálvária miatt szabadon választhatok. Ezért hát választok.
A szeretetet választom…
Semmilyen körülmény nem igazolja a gyűlöletet; semmilyen igazságtalanság nem teszi kötelezővé a keserűséget. A szeretetet választom. Ma szeretni fogom Istent és azt, amit Isten szeret.
Az örömöt választom…
Hívom Istent, hogy legyen a körülmények Istene. Elutasítom a cinizmus kísértését, ami a lusta gondolkodó fegyvere. Elutasítom, hogy az embereket kevesebbnek lássam, mint emberi lényeket, akiket Isten teremtett. Elutasítom, hogy bármilyen gondot kevesebbnek lássak, mint lehetőséget az Istennel való találkozásra.
A békét választom…
Bocsánatot nyerten fogok élni. Meg fogok bocsátani, hogy élhessek.
A türelmet választom…
Túlnézek a világ kellemetlenségein. Ahelyett, hogy szidalmaznám, aki elfoglalja a helyem, megkérem, hogy tegye azt. Semhogy panaszkodnék, mert túl hosszú a sor, hálát adok Istennek, hogy alkalmat ad az imádkozásra. Ahelyett, hogy öklömet ráznám az új megbízásokra, örömmel, bátran nekilátok a feladatnak.
A kedvességet választom…
Kedves leszek a szegényekhez, mert egyedül vannak. Kedves leszek a gazdagokhoz, mert félnek. Kedves leszek a gorombákhoz, mert Isten is kedves volt velem.
A jóságot választom…
Inkább leszek pénztelen, minthogy csalással jussak pénzhez. Inkább nézzenek át rajtam, semhogy dicsekednék. Vallomást teszek, mielőtt vádolnék. A jóságot választom.
A megbízhatóságot választom…
Ma be fogom tartani az ígéreteimet. Akik kölcsön adtak nekem, nem fognak panaszkodni. A társaim nem fogják számon kérni a szavaimat. A feleségem nem fogja kétségbe vonni a szeretetemet. A gyermekeimnek eszükbe se fog jutni, hogy az apjuk esetleg nem jön haza.
A szelídséget választom…
Erővel semmit sem lehet elérni. A szelídséget választom. Ha felemelem a hangom, az csak a dicsőítés szava lesz. Ha ökölbe szorítom a kezem, az csak az imádság mozdulata lesz. Ha parancsot adok, az csak magamnak fog szólni.
Az önuralmat választom…
Szellemi lény vagyok. Ha ez a test meghal, a lélek szárnyalni fog. Nem hagyom, hogy az, ami romlandó, uralkodjék az örökkévalón. Az önuralmat választom. Csak az örömtől lehetek ittas. Csak a hittől lehetek szenvedélyes. Csak Isten hathat rám. Csak Krisztus tanítását követem.
Szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, megbízhatóság, szelídség és önuralom. Ezeknek szentelem a napomat. Ha sikerül, hálát adok érte. Ha elbukom, Isten kegyelméhez folyamodom. És ha vége a napnak, fejemet a párnámra hajtom, és elpihenek.

Upwords with May Lucado, 2010.06.02.
www.crosswalk.com