„Mi Atyánk…”
Mikor a nővéremnek írok, s megkérdezem, hogy vannak a szüleink, mindig megtorpanok. Automatikusan így mondanám: édesanyám hogy van, vagy mondd meg édesanyámnak stb, de hát a nővéremnek írok, neki is édesanyja, ezért átalakítom: édesanyánk.
Így van ez a mi Atyánkkal is. Ezért nem így tanított Jézus imádkozni: Ti pedig így imádkozzatok: Atyám, aki a mennyekben vagy. Nem, ezt csak Ő mondhatja. Én mikor megszólítom Istent, nem sajátíthatom ki. Ő nem az én apukám, aki erősebb a te apukádnál. Ő a mi közös édesapánk, úgy kell rád gondolnom, mint a testvéremre, akivel szemben nem dicsekedhetem az én apukámmal.

„Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé…”
Ez nem csak azt jelenti, hogy számítsunk támadásokra, akár életet fenyegető támadásokra is, ha Jézus küldetésében járunk.
Ez utasítás is. Bárányoknak kell lennünk a farkasok között is. Nem fogunk Jézustól segítséget kapni, hogy visszaharapjunk. Ő azt akarja, hogy maradjunk bárányok. Ez az ő akarata. Ha mégis sikerül visszatámadnunk, az nem az Ő akarata szerint történt. Akkor pedig nem származhat belőle semmi jó.