1Kor 15,35-37
Mennyire irreális dolog a halálfélelem, és mégsem tudunk szabadulni tőle. Lényünk legmélyéből gyökerezik, talán, hogy életben tartson, hogy ne vegyük el magunktól az életet tömegesen.
Az öngyilkos merénylők le tudják győzni.
Pedig ha Pál apostol gondolatait olvasva elképzeljük pl. a tátika porszemnyi magját, vagy a szotyit, amit mindenki ismer: földbe kerül, meghal, de azelőtti önmagához képest milyen csodálatos új alakban látjuk viszont – igazán vágyhatnánk erre! Mert így lesz velünk is Pál apostol szerint. A földi életünk csodái – mint a pillangó vagy a virágok születése – szimbólumok. Rólunk szólnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése