Saját képére és hasonlatosságára

Ne úgy értsük ezt, hogy olyanok vagyunk, mint Isten, hanem úgy, hogy olyanná kell lennünk. Minden megadatott nekünk (a testi mivoltunktól, az adottságainkon, a programunkon át a körülményeinkig), ami lehetővé teszi, hogy olyanná legyünk.

Ugyanakkor viszont „az ember” az egész emberiséget is jelentheti.
Az egész emberiség Ádámtól kezdve Az ember. Akit Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett. Isten teste. A Szentlélek temploma.
Ádám volt az ondósejt, Éva a petesejt, amiből létrejött az embertest.
Minden egyes valaha élt ember egy sejtje a testnek. Testünk sejtjei létrejönnek, szaporodnak, megbetegednek, megöregednek, elpusztulnak, újak keletkeznek. Mint az emberiség egyedei.
Innen nézve hatalmasnak tűnik ez a test. Az egyes anyagi részecskék között (ahogy a mikroszkópok felfedték) tér van, amit az embersejtek között levegő tölt ki, mozgásukat érzelmeik, ösztöneik irányítják, stb. Ha az egész világegyetemet tekintjük, az emberiség távolról sem tűnik hatalmasnak, s könnyen elhisszük, hogy mi magunk csak sejtnyi/atomnyi? részecskék vagyunk.
Amikor a Biblia a test tagjairól beszél, hogy egyenértékűek, hogy nem lehet mindenki szem vagy kéz, elképzelhetjük, hogy a sejtekről beszél – nem kéz vagyok, csak egy sejt a kézből. Nem is ismerem a többieket, akik szintén a kézhez tartoznak, még a velem egyidőben élő sejteket sem. Csak azt tudom, hogy minden egyes ember Isten testéhez tartozik, és mint ilyenre vigyázzak rá.