Felebarátod

"Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Lk 10,36-37a

Akárhányszor olvasom, nem tudom másként értelmezni.
A nagy szeretetparancs, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, nem azt jelenti, hogy minden embert úgy kell szeretni, mint önmagunkat. Szeretni kell még az ellenséget is, igaz. De önfeláldozó szeretettel, olyan odafigyeléssel, ahogy önmagunkra figyelünk, azt kell szeretni Jézus parancsa szerint, aki segített rajtunk, akinek hálával tartozunk, mert önzetlenül, a viszonzás reménye nélkül mellénk állt, s adott nekünk idejéből, erejéből, javaiból: irgalmas volt hozzánk.
Ne számítson az, hogy előtte ellenségnek, idegennek hittük.
Legyünk úrrá előítéleteinken. Lépjünk fölül a társadalmi szokásrenden. Nem a származás, nem a funkció adja egy ember értékét, ne aszerint ítéljük meg embertársainkat. Csak az számít, mennyi irgalom - együttérzés - van benne. Ha veled szemben volt együttérző, ha neked segített önzetlenül, kérés nélkül: akkor ő a te felebarátod, szeresd úgy, mint önmagadat.