Nagycsütörtök

Jézus megmossa a tanítványok lábát
Max Lucado

Hosszú volt a nap. Jeruzsálem nyüzsög a Pászka ünnepre feljött emberektől, akik szinte mind igyekeznek egy pillantást vetni a Mesterre. Forrón süt a tavaszi nap. Száraz az utcák földje. A tanítványok távol vannak az otthonuktól. Milyen üdítő lenne hűvös vízben megmártóztatni a lábukat.
Belépnek a szobába, egyesével, és helyet foglalnak az asztalnál. A falon lóg egy törülköző, a földön ott egy mosdótál, és mellette egy korsó víz. Bárki vállalkozhatott volna a feladatra, de senki se tette. Pár perc elteltével Jézus mozdul, leveti a felső ruháját. Derekára köt egy kötényt, veszi a mosdótálat, és letérdel a szélső tanítvány elé. Kioldja a saruját, gyöngéden felemeli a lábát, és behelyezi a lavórba. Vizet önt rá, és mosni kezdi. Aztán így tesz a többi koszos lábbal is egymás után, végig a tanítványok során.
Jézus korában a lábmosás nemcsak hogy szolgai munka volt, de a szolgák legaljának a munkája. A ranglétra alsó fokán lévő szolgától lehetett elvárni, hogy letérdel kezében a törülközővel és a lavórral.
Aki most a törülközővel a lavór mellett térdel, az univerzum Ura. A kezek, melyek a csillagokat formálták, most lemossák a mocskot. Az ujjak, melyek a hegyeket alakították, most a lábujjakat dörzsölik. Ő, aki előtt minden nemzet térdre borul majd, most ott térdel a tanítványai lábánál. Pár órával a halála előtt Jézus szándéka a bizonyítás. Azt akarja, hogy tanítványai lássák meg, mennyire szereti őket.
Jézus pontosan tudta a megmosott lábak jövőjét. Ez a huszonnégy láb holnap nem fog a mesterük nyomában járni, hogy kiálljanak mellette. Ezek a lábak egy római kard első villanására rohanni fognak menedék után. Csak egy pár láb nem hagyja őt ott a kertben. Egy pár láb nem a Getsemáne kertben fogja megtagadni – Júdás addig sem jut el. Ő már most, ezen az estén itt hagyja az asztalnál.
Mekkora pillanat, mikor Jézus megemeli árulója lábát, és megmossa azt a lavórban!
Jézus tudja, mit fognak tenni ezek a férfiak. Tudja, hogy életük legszégyenteljesebb tette előtt állnak. Reggelre a tenyerükbe rejtik önmaguktól undorodó arcukat, s nem mernek a lábukra nézni. De Ő azt akarja, hogy akkor majd jusson eszükbe, hogy ott térdelt előttük, és lemosta a port a lábukról.
Megbocsátotta bűnüket, mielőtt elkövették. Felajánlotta irgalmát, mielőtt kérték volna.

Részlet a This is Love: The Extraordinary Story of Jesus (Ez a Szeretet: Jézus rendkívüli története) című könyvből

Upwords with Max Lucado 2012.03.23.