2012. április 29., vasárnap

Lélekerősítő levelek 83

Se több, se kevesebb
Rachel Olsen

Az Úr megáldja a szelídeket, mert ők öröklik a földet. Mt 5,5 alapján

Uram, hogy elégedhetnék meg azzal, ami vagyok, ne akarjak se több lenni, se kevesebb?
Állandóan mást akarok; van, amiben több akarok lenni, van, amiben kevesebb. Okosabb, csinosabb, jópofább, fittebb. Hatékonyabb, boldogabb, energikusabb. Ugyanakkor kevésbé lobbanékony, nyugodtabb, józanabb, összeszedettebb.
Jobban figyelni akarok magamra, ugyanakkor kevésbé akarok függni mások véleményétől.
Jobban akarok főzni, tisztábban énekelni, kevés erőfeszítéssel rendben tartani a házat. Azt már mondtam, hogy örülnék, ha a hajam dúsabb lenne?
Jobban akarok írni – tele fantáziával és mégis módszeresen, rendezetten. És örülnék, ha kevésbé volnék hajlamos a késlekedésre, halogatásra, elodázásra.
Igen, van, hogy többet akarok magamból, van, hogy kevesebbet.
Jézus elhessenti megváltozni, fejlődni akarásom végeérhetetlen listáját. Mindazt, amitől azt hiszem, jobb lenne az életem. Azt kéri, inkább alázatosan békéljek meg mindezekkel. Rakjam le elképzeléseimet egy jobb emberről, jobb életről, s hagyjam, hogy Ő ítélje meg mindezt. Egyszerűen fogadjam el, amit kaptam, és ajánljam fel Neki alázattal szolgálatra.
Mai alapigénk Máté evangéliumából egyike azoknak, amik táplálják szent meggyőződésemet: Ha abbahagyom az állandó küszködést, hogy magam alkossam az életemet, megtalálom azt az életet, amit Isten alkotott nekem. Ez egy hatalmas igazság, és egyben isteni titok. Az élet, amit ő készít nekem, ott kezdődik, ahol a magamé véget ér. A magam alkotta élet bűnbe, szükségbe torkollik, de újraindul Isten kegyelmében és erejében.
Megerősítő kegyelme mindennel ellát, amire szükségem van, és semmit nem nyújt abból, amire nincs szükségem.
Te is szeretnél megelégedni azzal, aki vagy Krisztusban – nem vágyni se többre, se kevesebbre? Nekünk szól Jézus üzenete a Mt 23,11-12-ben, amit így fogalmaz meg Eugene Peterson: „Ki akarsz tűnni? Akkor lépj lejjebb. Szolgálj. Ha felfuvalkodsz, ki fogsz pukkadni. De ha megelégedsz azzal, hogy egyszerűen csak önmagad légy, életed sokak számára értékessé válik.”
Furcsa módon, Isten kegyelme anélkül tesz alázatossá, hogy megalázna, és anélkül emel fel, hogy felfuvalkodottá tenne.
Az élet, amit Benne találunk, megajándékoz mindazzal, amit pénzen nem lehet megszerezni. Ahogy Jézus mondta, miénk az egész föld. Az alázat elégedetté tesz. Nem vágyunk se többre, se kevesebbre.

Uram, segíts elhallgattatnom kritizáló, elégedetlen hajlamomat, hadd fogadjam el hálával magamat annak, aki vagyok, az életemet olyannak, amilyen. Mert te itt vagy, készen állsz segíteni, hogy itt és most megtaláljam a bőséget az életemben. Segíts, hogy felfogjam, a bőség ott terem, ahol elfogadják azt, ami adott, nem kell se több, se kevesebb. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.01.27.
www.proverbs31.org

Mi valódi?
Holly Good

Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az élet koronáját, amelyet az Úr azoknak ígért, akik őt szeretik.” Jak 1,12

Érezted már, hogy összeomlott a bizalmad valakiben, akit szerettél? Néhány éve szembesültem valamivel, ami nagyon felkavart. Tudomásomra jutott egy eltitkolt bűn, ami át- meg átszőtte valakinek az életét, akit szerettem. Heteken át térdre borulva kértem Istent, adjon magyarázatot, hadd értsem meg, mi történt, hadd lássak tisztán. Valóságérzetem megingott, becsapták, elárulták. Kétségbeesetten kiáltottam az Úrhoz: „Uram, mi az, ami igaz? Mondd meg, mi az, ami tényleg valódi. Mert amit annak hittem, úgy látszik, nem az.”
Egyik este, mikor lefeküdtem, próbáltam megbékélni azzal a ténnyel, hogy talán nem is kell megértenem ezt a pusztító állapotot. Rengeteg kérdés merült fel, választ meg csak néhányra kaptam. Sok-sok probléma, kevés magyarázat. A másnap reggeli csendes perceimben az Úr lassacskán kezdett feltárni néhány igazságot sebzett szívemnek.
Mindenekelőtt emlékeztetett arra, mekkora szükségem van Rá – szünet nélkül, mindenben Rá van szükségem. Gyakran leveszem tekintetem az Úrról, és megpróbálok saját erőmből túljutni a nehézségeken. A Kol 3,1-2 mélyen megérintett: „Ha feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki Isten jobbján ül. Az odafentvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” Az én figyelmem saját dolgaimra és önmagamra irányult. És Isten nélkül a figyelmem eltorzult. Megértettem, hogy továbbra is az Urat kell keresnem, és várnom kell türelmesen arra, amit számomra tartogat. Könyörögni kezdtem az Úrhoz, vegye el tőlem ezt a fájdalmat. Tüntesd el, Uram. De úgy éreztem, mintha ezt mondaná: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” Azzal, hogy elismerem gyöngeségemet, lehetőséget adok Istennek, hogy ereje megnyilvánuljon bennem.
Aztán rámutatott arra, mi a valódi. Gyöngéden önmagára mutatott: Ő valódi. Istenem valódi. Itt a földön át fogok még élni sok feszült helyzetet, sok csalódást, sok fájdalmat, de tudhatom, hogy az én Istenem valódi, és Ő soha nem hagy el. Újra átéltem a szeretet biztonságát, ami Mózes Józsuénak mondott szavaiból árad az 5Móz 31,8-ban: „Az Úr azonban előtted vonul, veled lesz, nem hagy el, és nem hagy cserben. Ne félj, és ne csüggedj.” Meggyőződtem újra, hogy teljesen Istenre kell hagyatkoznom, az Ő jóságában kell bíznom.
Már világos volt, mi a feladatom ebben a nehéz helyzetben. Az Úr arra kért, folytassam az imádkozást, Benne, és csak Benne higgyek és bízzam, Őt keressem, Rá várjak, Rá figyeljek. Olyan jó tudni, hogy semmi nem választhat el az Ő soha nem múló szeretetétől. És ez, barátnőm, EZ valódi.

Uram, köszönöm a leckéket, amikkel az életre tanítasz. Újítsd meg, kérlek, az erőmet, miközben Rád várakozom. Segíts, hogy továbbra is Rád vágyakozzam, Téged keresselek minden helyzetben, amivel találkozom. Teljesen Tőled akarok függeni, Istenem. Szeretlek, Uram, és bízom Benned. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.01.30.
www.proverbs31.org

Már nem ugyanaz
Lynn Cowell

Amikor a föld népe az Úr elé járul az ünnepnapokon: akik az északi kapun jönnek be imádkozni, a déli kapun távozzanak, akik pedig a déli kapun jönnek be, az északi kapun távozzanak.” Ez 46,9

Ahogy reggel felnyitottam a szemem, tudtam, hogy ez is egy „olyan” nap lesz. Van egy mondás, amit talán ezekre a napokra találtak ki: „Ha anyu nem boldog, senki sem boldog”. Igen, szomorúnak, csalódottnak, üresnek éreztem magam, szorongtam.
De hiába kerestem az okát. Annyit tudtam, hogy sürgősen ki kell osonnom a házból, mielőtt bárki felébred, különben a hangulatom az egész napunkat tönkreteszi. Nemcsak az enyémet, a többiekét is.
Felhúztam a teniszcipőmet, s kisurrantam. Még nem tudtam, merre fogok futni, csak azt tudtam, hogy jó messzire. Elég messze ahhoz, hogy mire visszaérek, másként lássam a világot. Egyedül kellett maradnom Jézussal, hogy feltöltsön, hogy negatív érzéseim helyét az Ő békéje, igazsága, élete foglalja el.
Ahogy nekilódultam a futásnak, már rám törtek a régi, jól ismert gondolatok. Nem vagy szép. Nem vagy különleges. Nem vagy fontos. Hihetetlen, hogy sok éve olvasom, tanulmányozom és tanítom már az Igazságot, és még mindig itt tartok ezeknél a sötét gondolatoknál.
Mialatt a hazugságok igyekeznek uralmuk alá hajtani a tudatomat, felidézem a szívembe vésett mondatokat a Szentírásból. Ő szépnek lát. Neki nagyon fontos vagyok. Ő több mint elég nekem. Ő minden, amire szükségem van.
Engedem, hogy Istennek ezek a drága biztatásai hassanak rám, és elindulnak a könnyeim. Erre volt szükségem.
Nem arra, hogy a férjem megdicsérjen, és biztosítson szerelméről. Nem arra, hogy a munkaadóm vagy a barátom vállon veregessen. Jézusom szeretetének kiáradására volt szükségem. Arra, hogy újra felidézzem, kinek tart Ő engem, és az Ő igazságával helyettesítsem a régi, hazug, belém rögzült elképzeléseket.
Ha Isten jelenlétébe helyezkedünk, Ő feltölt minket. Átalakít, és már nem leszünk ugyanazok, akik voltunk, mikor megérkeztünk. Ezt a régiből újjá alakulást jelképezi az Ez 46,9-ben olvasott alapigénk. Izrael népét arra utasították, hogy ha belépnek az egyik kapun az imádás helyére, a szemben lévő kapun távozzanak.
Legyen ez igaz ránk is: „ne úgy távozzunk, ahogy érkeztünk, hanem szentebb, mennyeibb, lelkibb emberekként” (Matthew Henry). Miután Isten elé járulunk napi együttlétünkre, az együtt töltött idő után „a szemben lévő kapun” távozzunk, már ne legyünk ugyanaz, aki érkezéskor voltunk.
Egy órányi futás, sírás, Istennel való beszélgetés után más emberként tértem haza. Most már készen álltam. Készen arra, hogy az a feleség és anya legyek, akire a családomnak szüksége van. Olyan edény, akit Isten használni tud. A Jézussal való együttlét átalakított.

Uram, nagy szükségem van Rád most. Az élet néha kiszívja az erőmet, kiszárít, kiüresít. Mikor jelenlétedbe érkezem, alakíts át. Tölts fel a Te életeddel, a Te szíveddel, hogy mikor távozom „a szemben lévő kapun”, már ne legyek ugyanaz, aki érkezéskor voltam. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.01.31.
www.proverbs31.org



Nagyon
Melissa Taylor

Minden szavad igazság, igaz ítéleted örökre érvényes.” Zsolt 119/160

Nagyon sok a fájdalom.
Nagyon sok a zűrzavar.
Nagyon sok a stressz.
Nagyon fáradt vagyok testileg, lelkileg, agyilag.
Folytathatnám. De akkor nagyon depresszióssá válnék.
Olyankor, amikor így érzem magam, már tudom, hogy ki kell cibálnom a gondolataimat a mocsárból, s bele kell kapaszkodnom Isten biztatásába.
Ha nem kapcsolok át más előjelű „nagyon” kezdetű megállapításokra, nagyon hamar a gödör fenekén találom magam. Tapasztalatból beszélek. Még ha igaz is minden fenti nagyon-mondat, vannak mások, amik ugyanolyan igazak.
Nagyon áldott vagyok. „Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.” Jn 1,16
Nagyon erős vagyok. „Hát nem azt a parancsot adtam neked, hogy légy erős és kitartó? Ne félj, ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész.” Józs 1,8b-9
Nagyon nagy békét kaptam. „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek és ne csüggedjen.” Jn 14,27
Nagyon nagy biztonságban vagyok. „Ha bajok közt vergődöm is, megőrzöd életem. Fölemeled kezed ellenségem haragja ellen, és megmentesz engem.” Zsolt 138,7
Nagyon nagy reményt kaptam. „Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek.” Jer 29,11
Nagyon szeretnek. „Azért szeretjük Istent, mert ő előbb szeretett minket.”1Jn 4,19
Nagyon sokra tartanak. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Jn 3,16
Mindent megbocsátanak nekem. „Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bűneid bocsánatot nyernek”. Lk 7,48
Mindig megkeresnek, megtalálnak. „Ha közületek valakinek van száz juha, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a pusztában a kilencvenkilencet, hogy keresse azt az egy elveszettet, amíg megtalálja? Ha megtalálja, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait: örüljetek ti is – mondja -, mert megtaláltam elveszett bárányomat!” Lk 15,4-6
Részesülök az isteni teljességből. „Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a teljességnek részesei.” Kol 2,9
Ne bízzam abban, amit érzéseim vagy akár a körülményeim mondanak az állapotomról. Ezek változnak állandóan. Egyszer fent, másszor lent. De Isten Szava, az Ige soha nem változik. Örök igazságai túlmutatnak az érzéseken, a napi történéseken, és a reményhez kötik a lelkemet.
Vannak napok, hetek, hosszabb időszakok az életünkben, amikor elcsüggedünk, amikor nem látunk túl a fájdalmon, a zűrzavaron, a szorongáson. Ha kutatni kezdjük Isten igéjét, keresve, Ő hogyan lát minket és a helyzetünket, sikerül tekintetünket felemelnünk a bajról, s meglátjuk Urunkat. Ő az igazság, a bátorság forrása!

Uram, köszönöm, hogy Igédet rögzítették, és én olvashatom, gondolkozhatom rajta, s megtalálom benne az igazságot. Köszönöm, hogy ha felülemelkedek érzéseimen, hangulatomon, körülményeimen, reményt és békét találok Nálad. És segítesz a felülemelkedésben is, amire magam nem lennék képes. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.02.01.
www.proverbs31.org

Testileg túltáplált, lelkileg alultáplált
Lysa Terkeurst

„Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, és elvégezzem, amit rám bízott.” Jn 4,34

Ha szoktál nőknek tartott keresztény előadásokra járni, bizonyára már a könyöködön jön ki a szamariai asszony története. Minden oldaláról kielemezték már. Meg kell vallanom, ha meghallom egy konferencián, hogy valaki róla kezd beszélni, hajlamos vagyok kikapcsolni az agyamat, s trópusi tájakat képzelek magam elé, vagy a bevásárló listámhoz adok még hozzá egy-két szükséges dolgot.
Nem mintha nem szeretném ezt a történetet. Nagyon szeretem. Csak annyiszor hallottam már, hogy nem hiszem, hogy valami újat kaphatnék még belőle. Pedig valamit nem vettem észre, hiába olvastam annyiszor, s hittem, hogy már teljesen kiveséztem. Valami fontos dolog kimaradt.
Egy asszonnyal folytatott leghosszabb beszélgetésének közepén Jézus szóba hozza a táplálkozást. A táplálkozást! Sosem figyeltem fel rá. Valahogy nem mélyedtem el eddig Jézus tanításában, hogy kétféle táplálékra van szükségünk: testire és lelkire.
Amint testi táplálékra van szükségem, hogy testem életben maradjon, ugyanúgy táplálnom kell a lelkemet, hogy ne haljon éhen. „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, és elvégezzem, amit rám bízott” (Jn 4,34). Majd így folytatja: „Emeljétek fel szemeteket, és nézzétek meg a szántóföldeket: már megértek az aratásra” (Jn 4,35b).
Többről van itt szó! Ne hagyd, hogy a testi táplálék elvonja a figyelmedet. Ne hidd, hogy a testi javak ki tudják elégíteni a lelkedet. Erre csak Jézus képes. Úgy lett megalkotva a lelkünk, hogy Jézusra vágyjon, és másokat Hozzá szeressen. Annyian vannak, akik hívásunk üzenetére várnak. Ne hagyd, hogy a kudarctól való félelem visszatartson.
Mialatt a megváltást kínálja a szamariai asszonynak, Jézus mintha elkalandozna a táplálkozás területére. De ez nem elkalandozás. Tökéletesen illik a képbe, kapcsolódik a lelki alultápláltsághoz. Amikor a táplálékot nem csak gyomrunk, hanem a lelkünkben lévő űrök feltöltésére is próbáljuk használni. Éveken át testileg túltáplált, lelkileg alultáplált voltam. Életbevágó, hogy ne feledjük:
Az étel meg tudja tölteni a gyomrunkat, de nem a lelkünket.
A tulajdonunkká vált dolgok meg tudják tölteni a házunkat, de nem a szívünket.
A szex ki tudja tölteni az éjszakáinkat, de nem a szeretetéhségünket.
Gyermekeink kitölthetik napjainkat, de nem a személyiségünket.
Jézus tudtunkra akarja adni, hogy csak Ő tud betölteni, csak Ő tud igazán kielégíteni bennünket. Azt akarja, hogy ezt tényleg higgyük el Neki.
Lelkünk csak akkor elégül ki, ha eredeti jézusi táplálékot kap: ha követjük Őt, és másokat is Hozzá vezetünk. Ha el tudunk szakadni a fogyasztással kapcsolatos gondolatainktól, tisztábban meghalljuk, nagyobb bizalommal követjük a hívást, a hivatásunkat.

Uram, tudom, hogy csak Te tudsz feltölteni. Te vagy az életem Ura. Kedvedben szeretnék járni mindennel, amit ma teszek. Segíts, hogy kövesselek. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.02.02.
www.proverbs31.org


Nem veszem fel
Wendy Blight

„Az embert bölcsessége türelmessé teszi; dicsőségére válik, ha elnézi a hibákat/ nem veszi fel a sértést.” Péld.19,11

„Mit akar ezzel mondani? Miért sért meg mindig? Miért bánik így velem?”
Nem tűnt fel, mennyit foglalkozom ilyen gondolatokkal, amíg a lányom nem figyelmeztetett rá. Gyakran zárta azzal a beszélgetéseinket, hogy „Miért kell rögtön megsértődni?”, vagy: „Anya, te túl érzékeny vagy".
Eleinte bosszantottak a megjegyzései. De aztán kezdtem felfogni, miről beszél. Mindig is hagytam, hogy mások megjegyzései bántsanak. Haragot éreztem. Aztán a harag gyökeret vert a szívemben. A Sátán megismételte a szavakat, táplálta a haragomat. Újra meg újra eljátszottam gondolatban a sértő jelenetet. S a harag ilyenkor egyre mélyült.
Ha a templomban valami olyasmit prédikált a pap, akkor arra gondoltam, bár itt lenne XY és hallaná. Mennyire kéne ez neki! A prédikáció lényege persze így nem jutott el hozzám. Mások megjegyzései lefoglalták a gondolataimat, a figyelmemet, elrabolták az időmet.
Aztán egyszer azt a feladatot kaptam, hogy tartsak bibliaórákat a Példabeszédek könyvéből. Napokon, heteken át foglalkoztam a bölcsesség eme kincsesbányájával. Egyik nap ez a mondat ugrott elém a lapról: „Az embert bölcsessége türelmessé teszi; dicsőségére válik, hogy nem veszi fel a sértést” (Péld 19,11). Rajtam állt a döntés. Eddig mindig az történt, hogy meghallottam, mit mond a másik, levontam a következtetést, és megsértődtem. Igéje által Isten így szólt hozzám: „Wendy, próbálj meg túllátni a szavaikon, és ne fogadd őket sértett szívvel.”
Rájöttem, nem elég meghallanom, amit mondanak, meg is kell értenem azt. Távolságot tartva tegyem fel a kérdést: „Mi készteti rá, hogy ezt mondja? Van alapja? Vagy csak szenved valamiért? Esetleg várt tőlem valamit, amit nem adtam meg neki? Egyszerűen csak rosszindulatú, negatív beállítottságú ember?” Rajtam áll, hogy megállítsam a szavakat, mielőtt elérnének szívemig, hogy ott gyökeret verjenek. Rájöttem, hogy az egész mögött az a vágyam van, hogy mások elégedettek legyenek velem. Pedig Isten Igéje világosan megmondja, csak Isten velünk való elégedettségére van szükségünk. Amint ezt elfogadtam, a szívem kezdett megváltozni.
Persze, idő kellett hozzá, és még tart a folyamat. De most már, ha valaki egy bántó szót mond, szívem bejáratánál megállítom a szavait. Ahogy meghallom a szavakat, felismerem a problémát, s azonnal az Igazsághoz fordulok. Ezt mondom magamnak: „Dicsőségemre válik, ha nem veszem sértésnek, amit mond.”
Mindenki nyer ezáltal, mert nem teszem tönkre a környezetem napjait a duzzogásommal, nem kell, hogy körülöttem forogjon a világ, nem dagonyázom önsajnálatban. És mindig érzem, hogy Isten elégedett velem, mert Őt tisztelem meg azzal, hogy komolyan veszem tanítását, nem foglalkozom a hibákkal, nem veszem fel a sértést.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy képmásodra teremtettél. Köszönöm, hogy Benned találom meg saját személyiségemet. Köszönöm, hogy csak a Te Szavad, a Te véleményed számít. Uram, add, hogy a Te füleiddel halljak. Hogy ne sértődjem meg, ne haragudjam meg olyan könnyen. Segíts, kérlek, hogy letegyem mindazokat a bántásokat, amiket még magamban hordozok. Hadd éljek szereteted és megbocsátásod szabadságában. Segíts, hogy ne a testemben éljek, hanem a Te Lelked teljességében, üdeségében. Jézus nevében, Ámen.

Encouragement for today, 2012.02.03.
www.proverbs31.org

1 megjegyzés:

  1. Elfogadni magamat: gyengeségeimmel....Ez a legnehezebb,,
    KÖSZÖNÖM!!!!!

    VálaszTörlés