2012. december 9., vasárnap
Nagy örömöt hirdetek - December 9, vasárnap
A természetfölötti betlehemi csillag
"Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat." Mt 2,2
A Biblia újra meg újra felkelti kíváncsiságunkat: hogyan történhetett ez vagy az. Hogyan jutottak el a napkeleti mágusok Jeruzsálembe a „csillag” segítségével?
Nem azt olvassuk, hogy elvezette őket, vagy előttük haladt. Csak annyit tudunk, hogy látták a csillagot napkeleten, és eljutottak Jeruzsálembe. És hogyan vezette őket a csillag a rövid, ötmérföldes úton Jeruzsálemből Betlehembe, ahogy a 9. vers mondja? És hogyan állhatott a csillag „a hely fölött, ahol a gyermek volt?”
A válasz: nem tudjuk. Számtalan erőfeszítés történt, hogy megmagyarázzák a jelenséget bolygók együttállásával, üstökössel, szupernovákkal, titokzatos fényekkel. Egyszerűen nem tudjuk. És szeretnélek nyomatékosan kérni, hogy ne mélyedjetek el az újabb és újabb elméletekben, amik úgyis mindig bizonytalanok, és nincs lelki jelentőségük.
Megkockáztatok egy általánosítást, hogy óvjalak titeket: azok az emberek, akik gyakorlottak az elméletgyártásban, és azzal foglalkoznak, hogy mit csinált a csillag, vagy hogyan vált ketté a Vörös-tenger, hogyan hullott a manna, hogyan élte túl Jónás a halkalandot, vagy hogyan válik vérré a hold, szóval az ilyen emberek általában a lényegtelen dolgokat tartják fontosaknak. Nem látod, hogy különösen elmélyednének az evangélium központi igazságaiban, hogy érdekelné őket Isten szentsége, a bűn rútsága, az ember tehetetlensége, Krisztus halála, a kizárólag hit általi megigazulás, a Szentlélek megszentelő munkája, Krisztus dicsőséges visszajövetele vagy a végső ítélet. Mintha mindig el akarnának téríteni egy mellékvágányra egy új cikkel vagy könyvvel. Nem látsz rajtuk szilárd belső örömöt.
Ami világos a csillaggal kapcsolatban, hogy olyasmit tesz, amit magától képtelen lenne: elvezeti a mágusokat Isten Fiához, hogy imádhassák őt.
Egyetlen személy van a bibliai szemlélet szerint, aki a csillag látszólagos céltudatossága mögött állhat – Isten maga.
A tanulság tehát ennyi: Isten idegeneket vezet el Krisztushoz, hogy hódoljanak neki. És ehhez globális, sőt mondhatjuk az egész világegyetemet megmozgató hatalmát használja.
Lukács úgy mutatja be Istent, mint aki hatni tud az egész Római Birodalomra, hogy népszámlálást írjanak ki akkorra, mikor egy szűznek Betlehemben kell lennie, hogy beteljesüljenek a szüléséről szóló próféciák. Máté olyannak mutatja be Istent, mint aki hatni tud a csillagokra is az égen, hogy az idegen mágusok eljussanak Betlehembe, és imádják őt.
Így működik Isten. Így működött akkor. És így működik ma is. Célja az, hogy a népek – minden nemzet (Mt 24,14) – imádja a Fiút.
Ez Isten terve minden egyes emberre a munkahelyeden, a szomszédságodban, az otthonodban. Ahogy a Jn 4,23 írja: „Az Atya ilyen imádókat akar.”
Máté evangéliumának elején is a „jöjjetek-lássátok” modellel találkozunk. A végén viszont a „menjetek-mondjátok el” minta van. A mágusok jöttek, és láttak. Nekünk mennünk kell és elmondanunk.
Ami nem változott: Isten célja az, hogy a népeket összegyűjtse Fia imádására. Krisztus felmagasztalása minden nemzet fehéren izzó imádásában: ez a világ létezésének értelme.
Sunday, December 9 – Bethlehem’s Supernatural Star
Good News of Great Joy – Daily Readings for Advent
www.desiringgod.org
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése